Tusványos: A gazdaság lassulását, a mezőgazdasági önellátást és a kisebbségi jogok kérdéseit elemezték a szabadegyetem előadói (összefoglaló)

A várható gazdasági recesszióról, a mezőgazdasági önellátás fontosságáról, a kisebbségi jogok kérdésköréről tartottak előadásokat a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadói Tusnádfürdőn csütörtökön.

Varga Mihály pénzügyminiszter a nyitóelőadáson azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniót lényegében saját szankciói gyengítik, a kérdés az, hogy túl tudja-e élni az Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedéseket.

Kifejtette: az infláció növekedése, az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a kamatemelés és az emiatt megdrágult hitelek jól mutatják, hogy gazdasági lassulás felé tart a világ és benne Magyarország. Az, hogy valóban recesszió lesz-e vagy egy nagyon erős lassulás, azt most nem lehet tudni, de ma nincs olyan elemzés, amely a helyzet radikális javulásával számolna – mondta.

A magyar kormány ragaszkodik a békéhez és a biztonsághoz, a jövő évi költségvetésben elfogadott honvédelmi és a rezsivédelmi alap az ország stabilitását szolgálja: előbbi bevezetésével megpróbálják fenntartani a háztartások számára a jelenleginél kedvezőbb energiaárakat, valamint kiegyensúlyozni az orosz háború és a migráció miatt tapasztalható biztonsági kockázatokat – fogalmazott Varga Mihály.

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos Tusnádfürdőn bejelentette, hogy a lakosság számára az átlagos fogyasztás felett is a valós piaci árnál alacsonyabb árakat állapítottak meg a villany- és gázfogyasztásra.

A mezőgazdasági témájú előadások között az önellátás fontosságát hangsúlyozták a meghívott előadók. Az agrárminiszter Magyarország „élelmiszer-szuverenitása” mellett érvelt, szavai szerint az Európai Unió piaci szabályozása a békeidő logikájára épül, de a háborús helyzetben Magyarországnak joga kell, hogy legyen az élelmiszer-szuverenitáshoz.

A magyar agrár-árpolitika prioritásai a versenyképesség növelése, a rendszerváltás óta megörökölt feldolgozóipari lemaradás behozása köré szerveződnek, oly módon, hogy a rendszer fenntartható maradjon, ne élje fel a következő generációk erőforrásait – fogalmazott Nagy István.

Elmondta, hogy az agrárminisztérium az ágazat korszerűsítésével készül a várható recesszióra, egyedülálló módon nyolcvan százalékra emelve az uniós vidékfejlesztési támogatásokhoz a nemzeti társfinanszírozás mértékét. A versenyképesség javítását célzó 4265 milliárd forint háromszor több forrást jelent, mint a megelőző hét esztendőben.

A magyar agrárgazdaság hangsúlyos ágazatának nevezte az élelmiszeripart az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Nobilis Márton előadásában emlékeztetett, a 4 ezer milliárd forint értékű élelmiszerpiac az előző uniós költségvetési ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretében 469 milliárd forint támogatást kapott, a mostani hétéves ciklusban ez az összeg 750 milliárd forintra emelkedett.

Az államtitkár elmondta, hogy az orosz–ukrán háború miatt kiemelten is fontos az önellátás, Magyarország pedig az élelmiszer szempontjából teljesítette ezt az elvárást.

A kisebbségi jogokkal és ezek alkalmazási gyakorlatával foglalkozó pódiumbeszélgetésen Szili Katalin miniszterelnöki megbízott arról beszélt, gyakran szembesülnek azzal, hogy erdélyi, felvidéki, vajdasági vagy kárpátaljai magyarok nem ismerik eléggé a jogaikat, ezért nem élnek velük. Ezért a nemzetpolitikai kutatóintézettel együtt egy sorozatot jelentetnek meg, amelyben egyelőre a romániai, a szlovákiai és az ukrán jogszabályoknak egyfajta kézikönyvét adták ki.

Az erdélyi magyar pártok szintén kisebbségi témákkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén élénk vita bontakozott ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) politikusai között. Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke úgy vélte: új törvénytervezetet kell készíteni, melyet az erdélyi magyar pártok és a magyar társadalom egészének a támogatását élvezi, és amelyik a kulturális autonómia mellett a területi autonómia csíráit is tartalmazza.

Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke viszont azt tartotta célszerűnek, hogy a Tariceanu kormány által közel két évtizede benyújtott tervezetet javítsák ki és fogadtassák el a parlamentben, az RMDSZ parlamenti képviselőin keresztül pedig a két kisebb magyar párt, az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) is beleszólhat a vitába.

A közéleti témájú előadások között a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) által szervezett beszélgetésen elhangzott: jobbak a lelkiegészség-mutatói azoknak, akik harmonikus családban, házasságban élnek, gyermeket nevelnek. A szervezet 2021 nyarán hétezer ember megkeresésével hatodik alkalommal végezték el a magyarok lelkiállapotát vizsgáló kutatásukat, amelyben az egészséget, a boldogságot, a jólétet, a depressziós és stresszmutatókat vizsgálták.

(MTI)