Ungváron tárgyalt a magyar agrárminiszter Viktor Mikitával

Az ukrán mezőgazdasági termékek, elsősorban a gabona kivitelének felgyorsítása volt a fő témája annak a tárgyalásnak, melyre csütörtökön került sor Ungváron Nagy István, Magyarország agrárminisztere és Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke között.

A kárpátaljai látogatást megelőzően Nagy István Lembergben találkozott ukrán kollégájával, Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével, ahol arról tárgyaltak, hogyan lehet a háború miatt Ukrajnában rekedt gabonát szárazföldön kijuttatni az országból, hogy ezzel biztosított legyen a világ gabonaellátása. Többek között elhangzott: Ukrajna és Magyarország egyaránt abban érdekelt, hogy mielőbb megoldódjon a háború miatt kialakult gabonakrízis, amely éhínséget, ennek következtében pedig migrációs válságot okozhat.

A kárpátaljai megbeszélés elején Viktor Mikita ismételten kihangsúlyozta, hogy Kárpátalja számára nagyon fontos Magyarország támogatása, és nagyon jó a kommunikáció Bacskai Józseffel, Magyarország ungvári főkonzuljával.

– De Ukrajna és Kárpátaljai is érdekelt abban, hogy ne csak humanitárius segélyt kapjunk, hanem gazdasági együttműködés is létrejöjjön. Jelenleg Kárpátalján mintegy 400 áttelepült vállalkozás kezdte meg tevékenységét. Így megyénkben az egész ukrán vállalkozói réteg képviselteti magát. Fontos számunkra, hogy új piacokat teremtsünk részükre, közte a magyarországiakra is kijussanak – jegyezte meg a katonai adminisztráció vezetője.

Úgyszintén elhangzott, hogy Kárpátalján mintegy 380 ezer belső menekült tartózkodik, jelentős részük nem dolgozik. Ez nagy terhet jelent a kistérségekre, amelyek részben a magyarországi adományoknak köszönhetően képesek ellátást biztosítani a kényszeráttelepültek számára.

– Az, hogy segítséget nyújtunk, az természetes, emberi kötelességünk! Nem is lennénk emberek, ha nem ezt tennénk. Szomszédok vagyunk, egy történelmi múlttal, egy sorsközösséggel – jegyezte meg Nagy István, és gratulált Kárpátalja vezetőjének, hogy sikerült olyan környezetet teremtenie, ahová ennyi vállalkozás költözött Ukrajna keleti részéből.

Úgyszintén elhangzott, hogy több kihívás elé is nézünk, az egyik ilyen azoknak az áruknak a szállítása, amelyeket nem tudnak a megszokott tengeri úton elszállítani. Ukrajnában akkora mennyiségű mezőgazdasági termék áll rendelkezésre, hogy 3 évig sem tudják elszállítani, ha a tengeri út járhatatlan. Magyarország is érintett ezekben a kérdésekben. Korábban ezek a szállítmányok Afrika lakosait segítették, az agresszió miatt lezárt fekete-tengeri útvonalak miatt ezekre az országokra éhínség vár, ami migránshullámot fog okozni. Ezért nagyon fontos a szárazföldi szállítások megoldása Magyarországon keresztül azokba az országokba, ahová szükséges.

Kárpátalján a leghosszabb határszakasz, mintegy 200 kilométer Magyarországgal húzódik, ezért a legszorosabb együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a határokon könnyebbé tegyék az áruk mozgását.

– Agrárminiszter kollégámmal arról beszélgettünk, hogy mekkora a felelősségünk az éhínség megakadályozásában. Hiszen 3 év termése forog kockán: a tavalyi, ami a raktárban van, az idei, amit nem tudunk raktárba tenni, s a jövő évi, amit a gazdák nem fognak elvetni – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ez óriási válságot okozhat. Gondoljunk bele, hány millió embernek nem lesz mit ennie, s ennek mi lesz a következménye! Lehet, hogy Putyinnak épp ez a célja.

Azt tudjuk, hogy megoldást kell keresni. Arról egyeztettünk, hogy hogyan lehet a termények átjutását technikai eszközökkel segíteni. Beszéltünk arról, hogy határon átnyúló vállalkozást hozunk létre ukrán vállalkozók segítségével, melyek a határ mindkét oldalán beruházásokat hajtanának végre. Mert nemcsak a háborús időkre kell gondolni, hanem az utána következőkre is. Újjáépítés is lesz. Az a célunk, hogy az itt élők és határ másik oldalán élők is nyertesek legyenek – fogalmazott az agrárminiszter.

Nagy István elmondta: a másik dolog, amiről megállapodtak, hogy készítenek egy közös nagy tervet a határátkelők áteresztőképességének és a vasúti kapacitások bővítésére.

– Olyan kérdésben keressük a válaszokat, amelyek nemcsak a 2 országot érintik, hanem az egész világot. Hiszen akár 3 évnyi termés megy veszendőbe az elkövetkezendő időben, ha nem találunk megoldást arra, hogy hogyan tudjuk a gabonát kihozni Ukrajnából Európába és a világ más részeibe – emelte ki az agrárminiszter.

A felek egyetértettek, hogy nagyon súlyos éhínség alakulhat ki a világ egyes részein. Ha pedig éhínség van, annak nagyon súlyos társadalmi következményei lesznek, hiszen olyan migrációs hullámot indít majd el, ami az egész világot lángba boríthatja. Ezért véleményük szerint mindkét helyszínen, Lembergben és Ungváron egyaránt nagyon fontos, operatív, gyakorlati tárgyalásokat folytattak arról, hogyan tudják a határátkelők befogadóképességét, áthaladó kapacitását bővíteni, melyek azok a technológiai megoldások, amelyek szükségesek ehhez.

A 2 miniszter megállapodott egy közös terv elkészítéséről, melyet bemutatnak az Európai Uniónak, és közösen kérnek forrást a határátkelőhelyek kapacitásbővítéséhez.

– A következő téma arról szólt, hogyan tudunk közös vállalkozásokat létrehozni, hogyan tud Magyarország olyan szabad vállalkozási területeket kínálni ukrán vállalkozások számára, ahová a feldolgozó ipar át tud települni. Hiszen egyre szorosabb Ukrajna kapcsolata az EU felé, egyre több gazdasági szál köti össze velünk, ezért szükséges, hogy az itteni vállalkozásoknak legyen egy európai lába. Szomszédok vagyunk, a határ mentén élünk és a gazdasági együttműködések nagyon sok olyan együttműködés felé nyitják meg a kaput, ami az itt élő emberek számára létkérdés – fogalmazott Nagy István.

– Ahol jól működik a gazdaság, jólét van, ott nincs radikális hangulat – jegyezte meg Viktor Mikita.

Mindkét fél örömmel szögezte le, hogy nemcsak a beszéd és az elmélet szintjén van meg az akarat, hanem konkrét gyakorlati szinten is.

– Naponta 4 ezer tonna gabona halad át az ukrán–magyar határon, de azon kell dolgozni, hogy nagyon rövid időn belül ennek a mennyiségnek a duplája át tudjon haladni a két ország között. Azonban ez sem oldja meg teljes mértékben a kérdést, ezért kell egy sokkal nagyobb infrastrukturális beruházással a határátlépést biztosítani – hangsúlyozta Nagy István.

– A négy európai uniós tagországgal határos Kárpátalja szerepe rendkívül fontos a fekete-tengeri kikötők blokádja miatt kialakult gabonakrízis megoldásában – mutatott rá Viktor Mikita, a megyei katonai közigazgatás vezetője. – A szárazföldi alternatív szállítási útvonalak kialakítása államközi szintű feladat, de a munkából a helyi közigazgatásoknak is ki kell venniük a részüket.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)