
Seborga kiválna Olaszországból, de nem lesz egyszerű folyamat
Seborga feltett szándéka, hogy függetlenné váljon, és önálló államként ismerje el a világ. Erre azonban hiába vár már 60 éve a település, nem valószínű, hogy a közeljövőben valóra válik.
Seborgának már a 60-as évektől van saját zászlója, himnusza, útlevele, bélyege, fizetőeszköze és természetesen uralkodója is. A francia-olasz határ innen csak egy kőhajításnyira van, nem is csoda, hogy Seborga leginkább az új Monaco szeretne lenni, ami elhelyezkedésének köszönhetően a településről is látszik.

A jelenleg mindössze alig több, mint 300 fős falucskába egyetlen út vezet, az oda érkezőket egy nem hivatalos határállomás is fogadja, őrbódéval.
Az uralkodó bárkit szívesen fogad, hiszen ő maga sem seborgai születésű. A hercegi – illetve ezúttal hercegnői – címet hét évenként adják oda, miután a helyik népszavazást tartanak.
A mostani uralkodó, Nina hercegnő Nina Döbler Menegatto néven született Németországban és Monacóban élve fedezte fel magának Seborgát 15 évvel ezelőtt. Rögtön beleszeretett és 2019-ben uralkodónak is megválasztották.
Először viccesnek találtam ezt az egész függetlenedést, de aztán egyre komolyabbra fordult a dolog és most már nagyon is úgy érzem, hogy ez a helyes út – nyilatkozta Nina hercegnő a CNN riportjában.
Seborga ugyanis jogilag – a helyi történészek szerint – nem tartozik Olaszországhoz. A falut 954-ben a környékbeli szerzeteseknek adományozták, akik 1729-ben eladták azt a Szárd Királyságnak. Ebből lett később az Olasz Királyság. A történészek szerint azonban semmilyen hivatalos dokumentum nincs erről az adásvételről, vagyis Seborga nem is lehet tagja Olaszországnak.

Ezzel viszont egyelőre nem sokra jutottak a seborgaiak. Mind az olasz alkotmánybíróság, mind pedig az Európai Unió bírósága elutasította a keresetüket. Ennek ellenére azonban nem adják fel.
Tudjuk, hogy nem egyszerű eset és nem történik meg egyik napról a másikra, de semmi sem lehetetlen. Elég, ha csak a Brexitre gondolunk – mondta Nina hercegnő, aki bevallja, mind ez a törekvés, mind pedig a hagyományőrző öltözködés remek turistacsalogató, ebből is származik a falu fő bevétele. Az útleveleik sem jelentenek sokat, a helyi saját fizetőeszköz, a Luigino pedig kizárólag az ottani boltokban elfogadott.
Az első herceg azonban, akit az 1960-as években „koronáztak meg” ennél azért tovább ment: megtagadta az adófizetést és egy időre teljesen elszigetelte a falut Olaszországtól. Ezzel viszont feltette a települést a térképekre és azóta is a turizmusból élnek a helyiek, az olívatermesztés mellett.

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás