Magyarország Ukrajnával kapcsolatos álláspontja megegyezik az Európai Unió és a NATO álláspontjával

Nem felelnek meg a valóságnak az ukrán politikusok és média által hangoztatott állítások, amelyek szerint Magyarország az Európai Unióétól és a NATO-étól eltérő különutas politikát folytatna az ukrán–orosz háború megítélésében és az Ukrajnának nyújtott támogatást illetően – a tények hatására sorra dőlnek meg a Magyarországról terjesztett hazugságok.

Nem lehet nem az Ukrajna iránti jóindulat bizonyítékaként értékelni, hogy Magyarország március 1-jén csatlakozott azokhoz az uniós országokhoz, amelyek támogatják Ukrajna tagjelöltségi kérelmének gyorsított eljárásban történő megvitatását és elfogadását az Európai Unió részéről.

Magyarország megszavazta az Európai Unió szankciós csomagját, amit az Ukrajna elleni invázió miatt vezettek be Oroszország ellen. Tehát eleve nem feleltek meg a valóságnak azok az ukrán politikusok és média részéről hangoztatott vádak, hogy Magyarország ellenezte volna Oroszország lekapcsolását a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerről. Gyorsan kiderült, hogy alaptalan volt a magyarellenes hisztériakeltés. Az viszont nem kapott nagy visszhangot, hogy maga az Egyesült Államok, saját érdekeitől vezérelve, csak korlátozott számú és nem kulcsfontosságú orosz bank kizárását engedélyezte a rendszerből.

Hasonló felhördülést okozott Ukrajnában, hogy Magyarország úgymond megtorpedózta az EU Oroszországgal szembeni energiaszállítási bojkottjának életbe léptetését. Ezt áttételesen maga Olaf Scholz német kancellár cáfolta március 7-én tett bejelentésével, miszerint az EU szándékosan zárta ki az energiaszállítást az Oroszország elleni szankciók közül, mivel szerinte egyelőre nincs más mód Európa energiaellátásának biztosítására. Mint rámutatott, jelenleg Európa energiaellátása, amely biztosítja a hőtermelést, mobilitást, villamos- és ipari energiaellátást, nem oldható meg más módon. Azt is hangsúlyozta, mintegy alátámasztva a magyar álláspontot, hogy az energiaellátás elengedhetetlen a közszolgáltatások biztosításához és a német állampolgárok mindennapi életéhez.

Legutóbb Magyarország azért vált az ukrán politikai és médiatámadások célpontjává, mert kijevi vádak szerint Magyarország ellenzi, hogy a NATO repülési tilalmat rendeljen el Ukrajna fölött. Itt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár rakta helyre a dolgokat, amikor a NATO-tagországok védelmi minisztereinek március 16-i tanácskozása utáni sajtótájékoztatóján bejelentette: a NATO-tagállamok egységesek abban a döntésükben, hogy nem hoznak létre repüléstilalmi övezetet Ukrajna felett. Mint hangsúlyozta, nem vetnek be légi vagy szárazföldi erőket Ukrajnában, és a szövetségeseknek ebben egyöntetű az álláspontja. Kiemelte: a NATO szándéka az ukrán-orosz háború eszkalációjának a megakadályozása, ezért nem tehet olyan lépéseket, amelyek egy teljes körű háborút válthatnak ki a szövetség és Oroszország között.

(vb)