Európai sajtó: Ideje konkretizálni az Oroszország elleni szankciókat

Volodimir Zelenszkij felszólalását a Müncheni biztonsági konferencián pozitív visszajelzések hulláma fogadta. Vajon ugyanilyen visszhangja volt Nyugaton is? Európai sajtószemle.

Volodimir Zelenszkij müncheni felszólalása – az európai kiadványok oldalain megjelent kommentekből ítélve – Nyugaton nem került annyira a középpontba, mint Ukrajnában. Néhány tézis azonban mégis felkeltette a megfigyelők figyelmét.

Többek között a Handelsblatt német üzleti lap közölte, hogy azt a kérdést, hogy Ukrajna mikor lesz a NATO tagja, úgy tűnik, Zelenszkij elnökön kívül senki sem tartja sürgősnek vagy aktuálisnak. Moszkvában valójában egészen másról lehet szó. „Elképzelhető, hogy egészen más indítékok állnak a 150 ezer orosz katona az ukrán határon mentén való összevonása mögött. Számos jel arra utal, hogy itt nem Oroszország biztonsági érdekeiről van szó, amint azt állítja, hanem arról, hogy az orosz elnök Ukrajna gazdasági integrációjától (Európával – szerk.) fél, az ezzel járó jólét és szabadság szintjének növekedéstől a szomszédos országban… A Nyugattal folytatott kereskedelem erősíti a demokráciát, a jogállamiságot és csökkenti a korrupciót. Putyin mindezt megveti. Éppen ezért jelenleg azzal van elfoglalva, hogy a liberális demokráciák elleni autokraták szövetségét építse ki Hszi Csin-ping kínai elnökkel” – jegyezte meg a Handelsblatt. Az Európai Unió válasza, az elemző meggyőződése szerint, az Oroszországgal szembeni kemény szankció kell, hogy legyen, amely konkrétumokat igényel. „A szankcióknak csak akkor van elrettentő erejük, ha Putyin tudja, mi fenyegeti őt. Ezért Zelenszkij elnök joggal kritizálja a Nyugatot, amiért a háborút a Putyin által már meghozott döntésnek tekinti, szinte naponta nevez meg támadási időpontokat, mindemellett nem tölti fegyverét a szankciók puskaporával” – olvasható a frankfurti újság hasábjain.

„A szankcióknak ára van”

Zelenszkij müncheni felszólalását a svájci Neue Zürcher Zeitung is elemezte. „Az ukrán elnök több becsületességet követel a Nyugattól országával szemben. Több konkrétumot a beígért NATO-csatlakozás, az EU-ba vezető út, az európaiak és az amerikaiak által tervezett Oroszország elleni szankciók kapcsán. Valószínűleg ez a legkevesebb, amire Volodimir Zelenszkij számíthat. Ennek azonban ára lesz. Az Ukrajna körüli válság kapcsán több becsületesség azt jelenti, hogy az európai polgárok tisztában legyenek azzal, mi vár rájuk háború esetén: még magasabb energiaárak és gazdasági növekedés visszaesése. Ugyanis az Oroszország elleni szankciók – ha egyáltalán működni fognak – csak akkor valósulnak meg, ha az EU összes országa, keleten és nyugaton egyaránt, felvállalja ezt a terhet. Ennek kapcsán azonban kétségek merülnek fel ezzel kapcsolatban. Számos uniós ország, többek között Magyarország és Ausztria számára fontos az előnyös kapcsolatokat ápolása Vlagyimir Putyin Oroszországával. Ha viszont mégis megtörténik az Ukrajna elleni támadás, akkor érdemes arra számítani, hogy számos ország álláspontja majd vitát idéz elő annak kapcsán, hogy egyáltalán helyénvalóak-e a szankciók, és melyek azok. Egy felelős kormánynak azonban meg kell értenie, hogy a szankciókat mindenkinek támogatnia kell, mert ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a támadást követően Oroszországot a harci cselekmények beszüntetésére kényszerítsük” – áll a zürichi újság publikációjában.

Zelenszkij müncheni érzelemmel teli felszólalására a freiburgi Badische Zeitung is felhívta a figyelmet: „Nem véletlen, hogy ezen a hétvégén Volodimir Zelenszkij szinte kétségbeesetten sürgette az azonnali tűzszünetet és tárgyalásokat. Az ukrán elnök tudja, hogy az igazság pillanatában senki sem fog segíteni. És a müncheni biztonsági konferencián elmondott beszéde ezen mit sem változtatott. A NATO nem tud és nem is akar kezet nyújtani. A szövetség ugyanakkor nem akarja és nem is tagadhatja meg az egyes államoktól azt a jogot, hogy szövetségeseket válasszon magának. Ezt a jogot egykoron Oroszország is elismerte. Putyin azonban most ezt a jogot akarja elvenni. Nincs ellene, hogy beszéljenek róla – ez jól áll neki, mint figyelemelterelő manőver” – jegyezte meg a német kiadvány.

Levonták a múlt tanulságait?

A lengyel Rzeczpospolita az alábbiakat írta: „A folyamatosan közeledő európai háború valószínűsége a múlt szellemeit ébreszti fel. Ez a konfliktus Ukrajna függetlenségéről szól, és arról, hogy az ukránok megvédik-e a jogukat, hogy önállóan döntsenek saját jövőjükről a 21. században. De ha közelebbről megvizsgáljuk ezt a nem most kezdődött, hanem 2014 óta tartó háborút, akkor kérdés, hogy megmarad-e a jelenlegi, a hidegháborút követően kialakult európai rend. Moszkva elvárása, hogy Európa biztonsági helyzete visszatérjen az 1997 előtti állapothoz, az gyakorlatilag cáfolná a hidegháború végét és a Nyugat győzelmét valamint Oroszország történelmi vereségét. Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország egyre inkább szítja az Ukrajnával kapcsolatos konfliktust, a Nyugatnak nemcsak az egységét fontos megőriznie. Ma, 30 évvel a hidegháború vége után, a Nyugatnak fel kell ismernie a háborúban aratott győzelmének fontosságát, hogy megértse, miért kell ma azt mindenáron megvédenie” – emelte ki a lengyel lap.

Az olasz La Stampa úgy véli, hogy a Nyugat tanult a múlt hibáiból. „Az orosz medve az izmait fitogtatja az egész világ előtt. A napok óta tartó katonai feszültség és diplomáciai erőfeszítések után egy lépéssel közelebb kerültünk a szakadékhoz… A Volodimir Zelenszkij által vezetett, az egykori szovjet köztársaság elleni háború sem politikai és sem pedig a gazdasági józan ész szempontjából senkinek sem kell. A helyzet azonban azt mutatja, hogy a háború lehetséges, és jelenleg még valószínű is. A világ nagyjai, akik Münchenben egy biztonsági konferenciára gyűltek össze, úgy tűnik, nem hajlandóak megismételni ugyanazt a hibát, amit 1938 szeptemberében ugyanabban a városban elkövettek: amikor megengedték, hogy a Führer mérget eresszen Európa szívébe” – emlékeztette a La Stampa.

Forrás: a DW ukrajnai szolgálata