Hogyan reagáltak világszerte a szakadár köztársaságok elismerésére

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-én „független államként” ismerte el az Ukrajna megszállt területein létrejött szakadár köztársaságokat. Ukrajna válaszként Oroszország lépésére büntetőeljárást indított az Orosz Biztonsági Tanács tagjai és személyesen Putyin ellen.

Hogyan reagáltak a világ országai Moszkva lépéseire?

• Nagy-Britannia: Boris Johnson a nemzetközi jog megsértésének nevezte Oroszország lépéseit, és szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen;
• Dánia: Oroszország döntése ellenséges és sérti a nemzetközi jogot;
• Európai Unió: Oroszország döntése sérti a nemzetközi jogot, szankciók várnak Moszkvára;
• NATO: A Szövetség elítéli Oroszország határozatát, ezzel háborút szít, és indokokat keres Ukrajna megszállására;
• USA: Washingtont nem érte váratlanul Oroszország döntése, szankciókat vezet be Oroszország és marionett államaival szemben.
• Lettország: a lett Sejm elnöke ígéretet tett arra, hogy határozatot kezdeményez az álköztársaságok státuszában bekövetkezett változások örökérvényű el nem ismeréséről;
• Lengyelország: sürgősen EU csúcstalálkozót kell össze hívni és szankciókat kell bevezetni Oroszországgal szemben;
• Szerbia: Oroszország döntése teljesen megváltoztatja a nemzetközi rendet;
• Németország: Oroszország döntése súlyosan sérti a nemzetközi jogot;
• Olaszország: Oroszország döntése nem a válság diplomáciai úton való megoldását szolgálja. A szakadárok elismerése sérti a minszki megállapodásokat;
• Finnország: Oroszország döntése elítélendő;
• Románia: Határozottan elítéljük Oroszország döntését;
• Franciaország: Macron egységes európai szankciókat követel Oroszországgal szemben a szakadár köztársaságok elismerésére vonatkozó döntések miatt;
• Hollandia: az EU hamarosan megvitatja a szankciókat Oroszország ellen;
• Grúzia: A szakadár köztársaságok elismerése Oroszország által – az Abház és Dél-Oszét forgatókönyvek ismétlése;
• Észtország: Észtország elnöke kijelentette, hogy országa soha nem ismeri el Oroszország azon határozatát, miszerint elismeri a donbászi álköztársaságok függetlenségét.
• Törökország: A török külügyminisztérium határozottan elítélte Oroszország intézkedéseit;
• Csehország: Oroszország döntése lépés az eszkaláció felé, sérti az ENSZ Alapokmányát, a Minszki megállapodásokat és az 1994-es Budapesti Memorandumot.
• Moldova, Litvánia, Ausztria és a civilizált világ számos más országa is elítélte Oroszország döntését.
• Az „asztal másik oldalán” megjelentek az orosz befolyás alatt álló, a donbászi szakadár köztársaságokhoz hasonló marginális államok:
• Az el nem ismert Abházia támogatja Oroszország akcióját;
• A Grúziától elszakadt, el nem ismert Dél-Oszétia hasonlóan támogatja a Kreml döntését;
• A jemeni huszita terrorszervezet elismerte és üdvözli Oroszország határozatát;
• Bassár el-Aszad szíriai elnök, akit a civilizált világban illegitimnek tartanak, és akinek hatalmát az orosz szuronyok tartják fenn, készen áll elismerni az álköztársaságokat.

Emlékeztetőül, Oroszország Biztonsági Tanácsa február 21-i ülését követően Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke úgy döntött, elismeri az önjelölt „LNR” és „DNR” donbászi szakadár köztársaságokat. A terroristákkal több megállapodást írtak alá, Putyin a Kremlben találkozott a fegyveresek vezetőivel is. Oroszország a Donyeck és Luhanszk megyék megszállt területeit független „köztársaságként” ismeri el a „jelenleg meghatározott” határokon belül.