Meddig hajlandó elmenni Joe Biden amerikai elnök Ukrajna Oroszországtól való védelme érdekében?

Ezt a kérdést tették fel Michael Cowley és Julian Barns, a The New York Times tudósítói legutóbbi publikációjukban. Ismertetjük a cikk kulcsfontosságú megállapításait, hogy megértsük az amerikai politikai körök véleményét.

„Pár nappal ezelőtt Anthony Blinken amerikai külügyminisztert sajtókonferenciáján megkérdezték, meghúzta-e Joe Biden kormánya a „vörös vonalat” Ukrajnát illetően – azt a pontot, amelynek határán túl az Ukrajna elleni orosz agresszió drámai választ fog kiváltani Amerikából.

„Az Egyesült Államokat nagyon aggasztja Oroszország szokatlan katonai tevékenysége az ukrán határ közelében”, jegyezte meg Blinken. Nincs meghúzva vörös vonal. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának képviselője elutasította a hasonló kérdést, és csak annyit közölt, hogy „bármilyen eszkalációs vagy agresszív lépés komoly aggodalmat vált ki” – közölte a New York Times.

„Az Egyesült Államok tisztviselői gyakran kerülik a piros vonallal kapcsolatos kérdéseket. De Oroszország esetében, aki becsléseik szerint körülbelül 90 ezer katonát vont össze az ukrajnai határ közelében, feltételezhető az invázió, és ennek kapcsán Biden adminisztrációja nem ad egyértelmű választ arra, hogy mikor és hogyan tudja segíteni Ukrajna védelmét” – áll az amerikai kiadvány cikkében. 

„Ez felvetette a kérdést, hogy Biden elnök mennyire kész konfrontációba lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Ukrajnát illetően. Annak ellenére, hogy személyesen járult hozzá Ukrajna sorsához, nem világos, hogy Biden a későbbiekben mennyit hajlandó kockáztatni az ország (USA) nevében akkor, amikor fix ideája a Kínával való konkurencia. Magas rangú tisztviselői többször hangoztatták, hogy Oroszország kapcsán a cél – a kapcsolatok fejlesztése. Biden kormánya jelenleg a diplomáciai csatornákra összpontosít, hogy meggyőzze, és visszafogja Putyint… az amerikai tisztviselők a partnerországokkal közösen dolgozzák ki azokat az intézkedéseket, amelyeket orosz provokáció esetén hoznak meg, beleértve az újabb gazdasági szankciókat.”

Az Oroszországgal kapcsolatos kérdések szakértője véleménye szerint „ezen intézkedések tartalmazhatják az orosz bankok és energiatermelők szembeni szankciókat is”, olvasható a cikkben… Elmondása szerint Putyin kételkedhet abban, hogy a Nyugat készen áll betartani ígéreteit.

„Úgy gondolom, hogy Putyin úgy véli, hogy Nyugaton hiányzik a határozottság – tette hozzá, és egyben kijelentette, az orosz elnök tudja, hogy az Egyesült Államokban Kínára akarja összpontosítani figyelmét…”

„Az elemzők zöme szerint, még a legrosszabb forgatókönyv esetén is, Kijev jobb, ha nem számít arra, hogy amerikai csapatok a segítségére sietnek… Az oroszok jól tudják, annak ellenére, hogy már 7 éve jelen vannak Ukrajnába, nem küldjük oda a 82-es légi deszantot”, jelentette ki ennek kapcsán a külügyminisztérium egykori tisztviselője. 

„Amerikai tisztviselők elmondása szerint nem hisznek abban, hogy Putyin már eldöntötte, kezdje-e el a hadműveletet Ukrajna ellen. Bár komolyan veszik a fenyegetéseket… Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek van ideje megpróbálni felkészíteni Kijevet, és meggyőzni Moszkvát arról, hogy egy ilyen lépés szörnyű hiba lenne. Bárhogyan is gondolkodjon Putyin, a csapatok bővítése és összevonása valószínűleg az Egyesült Államok, a NATO és az európai cselekvési készenlétének próbája lesz” – véli a The New York Times.

„…Az orosz fegyveres erők összevonása szükséges ahhoz, hogy lássák, milyen lépéseket tervez Brüsszelt és Washingtont – jegyezte meg a CIA egykori munkatársa, jelenleg az amerikai biztonsági Központ tudományos munkatársa.  – Putyin ezen katonai akció egyik célját abban látja, hogy értékelje a Nyugat határozottság abban az esetben, amikor Ukrajna visszaszerzéséről van szó.”

NEWSMAKER