A világ demokratikus országai ismét megszigorították a fehérorosz „elnöki” rezsim elleni szankciókat

Az Európai Unió már az 5. szankciócsomagot vezette be Aljakszandr Lukasenka fehérorosz uralkodó rezsimje ellen válaszul az EU határainál kialakult migrációs válságra. Ezzel egy időben az EU partnerei – az USA, Nagy-Britannia és Kanada is megszigorították a fehérorosz rezsimmel szembeni szankcióit.

„Ismét azt követeljük Lukasenkától, hogy azonnal és teljesen függessze fel az illegális migráció szervezését az EU határainál. Azoknak, akik Fehéroroszországban vagy más országokban támogatják az EU külső határának illegális átlépését, tudniuk kell, hogy ezért jelentős árat kell fizetniük”, áll az EU, USA, Nagy-Britannia és Kanada december 2-án megjelent közös nyilatkozatában.

A szöveg azt is leszögezi, hogy az új intézkedések egyben válaszul szolgálnak „az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok fehéroroszországi megsértésére”, a társadalom és a sajtó munkatársai elleni elnyomásra. A nyilatkozatban felszólítják a fehérorosz tekintélyelvű rezsimet, hogy „haladéktalanul engedjen szabadon csaknem 900 politikai foglyot”.

Ami az Európai Unió új szankcióit illeti, további 17 magán és 11 jogi személy került a listára: Anatolij Lappo, a fehérorosz Állami Beszerzési Bizottság vezetője, Anatolij Glaz, a Külügyminisztérium sajtótitkára, és több magas rangú tisztviselő. A európai „fekete listára” felkerült a  Belavia légitársaság, a Centrkurort állami ügynökség, az Oscartur társaság „Minszk” és „Planeta” hotelja, a Bilorusznafta, a Grodno Azot és a Belsina.

Emellett az EU szankciókat vezetett be a szíriai Cham Wings légitársaság és a VIP Grub török ​​útlevél- és vízumközponttal szemben is, amelyek részt vettek a migránsok Fehéroroszországba való eljuttatásában. A szankciók az EU-ban lévő vagyon befagyasztását, valamint annak tilalmát írják elő, hogy az európaiaknak pénzt utaljanak a listán szereplőknek. Magánszemélyek számára beutazási tilalom az EU-országokba.

A Fehéroroszország elleni EU-szankciók ötödik csomagjának jóváhagyását követően már 183 személy és 26 fehérorosz vállalat és intézmény szerepel az európai „feketelistán”.

A 2020. szeptember 9-i fehérorosz elnökválasztást követően az Európai Unió négy speciális szankciócsomagot vezetett be Lukasenka rezsimje ellen. Közülük hármat már tavaly bevezettek válaszul a tömeges elnyomásra, a negyediket – idén júniusban (a Ryanair gépe minszki kényszerleszállása miatt). Szintén júniusban az Európai Unió szektorális gazdasági szankciókat vezetett be Fehéroroszországgal szemben, többek között a fehérorosz olajtermékek behozatalának részleges korlátozásáról.

Az Európai Uniót követően az Amerikai Egyesült Államok is kibővítette Minszk elleni szankciók listáját. A listán 20 személy szerepelt, közöttük Dmitri Lukasenka, a fehérorosz vezető fia, valamint 12 jogi személyt a légiközlekedési és turisztikai ágazatból.

Az USA „feketelistáján” van a Slavkalij, a Beltechexport, a Centrkurort Állami Utazási Iroda, az Elnöki sportiskola, amelyet mellesleg Dmitri Lukasenka vezet. Szankciókat vezettek be a Tranceaviaexport és a tulajdonában lévő két repülőgéppel szemben is (a társaságot azzal vádolják, hogy fegyvereket és lőszereket szállított konfliktusövezetekbe).

A kanadai kormány szintén megszigorította az Aljakszandr Lukasenka rezsimje elleni szankciókat, és 24 magán- és 7 jogi személlyel egészítette ki „fekete listáját”. Alapvetően ugyanazok az emberek és társaságok ellen vezették be a korlátozásokat, mint az Egyesült Államok.

Melanie Jolie kanadai külügyminiszter külön nyilatkozatában kijelentette: „A fehérorosz rezsimnek felelnie kell tetteiért, mint az országon belül, úgy határain kívül. Kanada nemzetközi partnereivel együtt ellenzi Fehéroroszország tevékenységét a politikai ellenvélemény elnyomását és a destabilizációt illetően. Nem engedjük meg, hogy Lukasenka rezsimje továbbra is büntetlenül megszegje nemzetközi kötelezettségeit. Az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdése pedig nem vita tárgya”.

Az előző szankciócsomagot a kanadai fehérorosz diktatúra rezsimje ellen 2021 szeptemberében vezették be. 96 fehérorosz magánszemély és 12 társaság és vállalkozás szerepelt a kanadai „listán”. Kanada emellett 3 millió dollárt különített el a fehérorosz civil társadalom és a független média támogatására.

A brit külügyminisztérium további szankciók bevezetését jelentette be Lukasenkával szemben válaszul a „nemzetközi jog” és […] az emberi jogok megsértéséért Fehéroroszországban”. További 8 magánszemélyt vettek fel a listára, akik „az emberi jogok megsértéséért és az elnyomás fokozásáért felelősek”.

„A világméretű „Biloruszkalij” eszközeinek befagyasztásával a Lukasenka rezsim jövedelem és valuta forrását céloztuk meg” – áll a brit külügyminisztérium nyilatkozatában, ami arra emlékeztet bennünket, hogy az újabb korlátozó intézkedéscsomag már az ötödik, amelyet London a fehérorosz antiszemita rezsim ellen vezetett be. A brit „fekete listán” összesen több mint 100 fehérorosz magánszemély és jogi személy szerepel.

Liz Truss, a brit diplomácia vezetője elmondása szerint „az újabb szankciók, akárcsak korábban, Lukasenka rezsimjének fontos bevételi forrásaira irányulnak, valamint azokat érintik, akik a legszörnyűbb antidemokratikus tettekért felelősek Fehéroroszországban”. Az Egyesült Királyság külügyminisztériuma megjegyezte, a szankciók listájára került „öt propagandista, akik kulcsszerepet játszottak az álhírek terjesztésében Fehéroroszországban”, valamint az „újságírókkal és az aktivistákkal szembeni politikai indíttatású vádak” kreálásáért felelős ügyészségi és igazságszolgáltatási alkalmazottak.  

NEWSMAKER