Az Európai Unió jóváhagyta az orosz Wagner elleni szankciók bevezetését

Az Európai Unióban konszenzusra jutottak a Wagner „magánhadsereg” elleni szankciók bevezetését illetően. A szankciókat az Európai Unió tagállamai külügyminisztereinek ülésén hagyhatják jóvá decemberben, közölte Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

„Megállapodtunk abban, hogy szankciókat kell bevezetni ezzel a csoporttal szemben. A döntés megszületik, amint a műszaki testületek befejezik munkájukat” – mondta Borrell az Európai Tanács brüsszeli ülésének eredményeiről tartott sajtókonferencián. A szankcióknak magát a szervezetet, egyes személyeket, valamint a vele együttműködő cégeket is érinteniük kell.

A Wagner elleni európai szankciók bevezetését Franciaország kezdeményezte. Jean-Yves Le Drian, a francia külügyminisztérium vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte, az orosz zsoldosok „névtelenül avatkoznak be a külföldi hadszínterek konfliktusaiba és destabilizáló tevékenységet végeznek… Fennáll a veszélye annak, hogy beavatkoznak a Maliban kialakult helyzetbe”, figyelmeztetett a francia külügyminisztérium vezetője.

A világ tekintélyes sajtóorgánumai az „Wagner katonai magántársaságot” Jevhen Prigozsin orosz üzletemberrel hozzák kapcsolatba, akit a „trollgyárak” tulajdonosának és Putyin személyes szakácsának neveznek. A „Wagner” katonai egység zsoldosai Ukrajnában, Szíriában, valamint Líbiában vettek részt a harcokban. A Kreml azonban hivatalosan soha nem ismerte el az orosz állam és a „Wagner” közötti kapcsolatot.

Ráadásul Franciaország többször is figyelmeztette Oroszországot, „elfogadhatatlan” zsoldosai beavatkozása a Szahara-Száheli régióban kialakult helyzetbe. Erről is szót ejtettek a két ország közötti 2+2 formátumú, a külügyi és védelmi tárcák vezetői tárgyalásán.

„Azok a brutalitások, amelyeket (ezek a zsoldosok) tettek teljes büntetlenül más országokban, széles körben vannak dokumentálva” – mondta a francia külügyi tárca képviselője.

Franciaország jelenlétét a régióban a Wagnerrel való együttműködésről való lemondástól tette függővé. Ezt szeptember óta többször jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter és Florence Parley védelmi tárca vezetője.

Párizs és a Mali katonai junta államközi viszonya 2021 júniusában romlott meg azt követően, miután Emmanuel Macron elnöke bejelentette Franciaország katonai jelenlétének „mélyreható átalakulását” az afrikai országban. A francia kormány többek között úgy döntött, hogy a „Barhan” katonai csoport létszámát 5100-ról 2,5-3 ezer katonára csökkenti.

Válaszul Chogel Kokalla Maiga, az ideiglenes Mali kormány vezetője az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán szeptember 25-én mondott beszédében kijelentette, a Barhan francia hadművelet befejezéséből adódó új helyzet „fait accompli elé állítja Malit”, és azzal vádolta meg a francia vezetést, hogy „félúton cserbenhagyta” az országot.

Ez azonban nem a teljes történet, a múlt héten ugyanis Moszkvában járt Abdullay Diop, Mali külügyminisztere. Orosz kollégájával folytatott találkozó eredményeit követően pedig kijelentette, hogy országa katonai segítséget kérhet Oroszországtól, hogy biztosítsa az ország biztonságát. Diop miniszter emellett megjegyezte, hogy országa kormánya még egyetlen szerződést sem írt alá orosz katonai magántársasággal.

Az EU nem zárta ki a mali kormány elleni szankciók bevezetését a demokratikus változások hiánya okán. Az Európai Unió csatlakozik a mali junta elleni, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAC) által már bevezetésre került szankciókhoz. Mint ismeretes, az ECOWAC a mali választások dátumának elnapolása miatt november 7-én szankciók bevezetését jelentette be, amelynek értelmében vissza kell állítani a 2020-ban a katonai hunta által megdöntött civil kormányt.

NEWSMAKER