Milyen ellentmondásokat tartalmaz a Franciaország és Oroszország közötti „2+2” formátum?

November 12-én Párizsban került sor a francia és az orosz külügyi és védelmi tárca vezetői találkozójára az úgynevezett „2+2” formátum keretein belül. Az elmúlt két év óta ez volt az első ilyen találkozó. Érdekes módon a megbeszélésre nem akkreditáltak újságírókat, és ez már sokat elárult a vele szemben támasztott elvárásokat illetően.

A „2+2” formátum a Biztonsági Együttműködési Tanács két évtizede, Franciaország és Oroszország külügy- és védelmi miniszterei szintjén létrejött üléseinek szimbolikus megnevezése. A legutóbbi találkozó 2019 szeptemberében volt Moszkvában. A 2020-ra tervezettet találkozót Franciaország kezdeményezésére „halasztották” el – elsősorban Olekszij Navalnij megmérgezése miatt.

Az újabb párbeszéd a korábbi résztvevők között zajlott (mint Moszkvában 2019-ben): francia részről Jean-Yves Le Drian külügyminiszter és Florence Parley védelmi miniszter, orosz részről pedig Szerhij Lavrov külügyminiszter és Szerhij Sojgu védelmi miniszter volt jelen.

A felek nyilatkozatai arról tanúskodtak, hogy nem sok minden várható a találkozótól. A francia külügyi és védelmi tárca november 9-i közös közleményében kijelentette: „a találkozó annak az igényes párbeszédnek a része, amelyet Franciaország Oroszországgal folytat”, „a stratégiai stabilitás és az európai biztonság mellett a találkozón megvitatjuk a regionális és nemzetközi válsághelyzetek politikai és katonai vonatkozásait, többek között az Ukrajnában és a Száhel-szaharai térségben kialakult helyzetet illetően, amelyek kapcsán Franciaország aggodalmát fejezte ki Oroszország lépései miatt”.

A „Száhel-Szaharai régióval” kapcsolatos aggodalmakat illetően – Párizs mindenekelőtt azért elégedetlen, mert a mali hatóságok a „Wagner” katonai alakulattal tárgyalnak annak ellenére, hogy a francia hadsereg terrorellenes hadműveletet hajt végre Maliban valamint négy másik Száheli országban.

A „2+2” formátumú párizsi találkozó előtt az orosz külügyminiszter Moszkvában fogadta Abdullaye Diopa-t, Mali külügyminiszterét, és ismét kihangsúlyozta: először is – „nem érti”, mi a negatívum az Orosz Föderáció polgárai által létrehozott struktúrák és a „szuverén országok törvényes kormányai” közötti szerződéskötésben; másodszor – Oroszország „semmi rosszat” nem lát a „wagneristák” „lehetséges tevékenységében” Maliban; harmadszor – Oroszország kormányának semmi köze a „Wagner” alakulatok tevékenységéhez. Az orosz külügyminiszter közölte, hogy Oroszország továbbra is ellátja fegyverekkel Malit és részt vesz a katonák kiképzésében.

Ismertté vált, hogy a felek nem értenek egyet a korábban november 11-re Párizsban tervezett „normann kvartett” külügyminiszteri találkozója elnapolásának indoklásával. Szerhij Lavrov Párizsra hárította a felelősséget, és Párizs erre határozottan kijelentette: „Ez nem igaz!”.

Köztudott, hogy a felek megvitatták a Fehéroroszország és az EU határán kialakult migrációs válsághelyzetet, amelyet, Párizs véleménye szerint az EU és az Egyesült Államok által el nem ismert, magát fehérorosz uralkodónak valló Aljakszandr Lukasenka váltott ki.

A találkozó előtt a francia külügyminisztérium közölte: nem hisz abban, hogy Moszkva felelős a kialakult helyzetért, de bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin rá tudja venni Lukasenka „elnököt” a válság megszüntetésére.

Tekintettel azonban Vlagyimir Putyin Angela Merkelnek adott válaszára a Lukasenka „befolyásolását” illető kérdésre, feltételezhető, hogy ugyanazt a választ, miszerint „közvetlenül Minszknek kell szólni, mert Moszkvának ehhez semmi köze”, kapták a franciák az orosz miniszter kollégáiktól.

Az is ismert, hogy a felek Irán kérdését is megvitatták. Néhány nappal a találkozó előtt az Elysee-palotában kihangsúlyozták: elengedhetetlen, hogy elősegítsék Teherán visszatérését november 29-i bécsi „nukleáris megállapodásról” szóló tárgyalásokhoz. A felek támogatták a kezdeményezést. A francia–orosz tárgyalások fontos pontja volt a líbiai helyzet megvitatása (ahol egyébként már régóta „dolgoznak” orosz zsoldosok).

A francia külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a találkozót, viszont orosz részről már megjelent az első nyilatkozat. A RIA-Novosztyi orosz hírügynökség beszámolója szerint Szerhij Sojgu a tárgyalásokon kijelentette: „a katonai-politikai helyzet Európában degradálódik”, a „NATO pedig továbbra is növeli jelenlétét Oroszország határai közelében”, „az incidensek kockázatának csökkentésére irányuló orosz kezdeményezések továbbra is érvényben maradnak”.

NEWSMAKER