Folytatódik a diplomáciai csörte a NATO és Moszkva között

Oroszország szerint a NATO-nak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében – jelentette ki újságíróknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.

„Igen, ebből indulunk ki, mert mi sohasem kezdeményeztük kapcsolataink romlását sem a NATO-val, sem az EU-val” – hangoztatta Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon orosz megítélés szerint az észak-atlanti szövetségnek kellene-e az első lépést megtennie a kapcsolatok rendbe hozása érdekében.

Lavrov szerint Moszkva és a NATO viszonya akkor kezdett megromlani, amikor Miheil Szaakasvili akkori georgiai elnök 2008-ban „kiadta a bűnös parancsot Chinvali (Dél-Oszétia székvárosa) megtámadására. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Oroszország az orosz-NATO-tanács összehívását kezdeményezte akkor a helyzet megvitatására, de az akkori amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice ezt kategorikusan elutasította, noha a testületnek az alapszabálya értelmében „bármilyen időjárás esetén” működnie kellett volna.

Szergej Lavrov hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is.

Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek „ellenséges tevékenységet” folytattak.

A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz NATO-képviselet működésének felfüggesztése jogi formába öntötte a de facto kialakult állapotokat.

„Lényegében semmilyen kapcsolat nem volt, nem volt párbeszéd” – mondta.

Kifogásolta, hogy a NATO deklarálta: Oroszország feltartóztatására törekszik, „és ezeket a szavakat konkrét tettekkel erősítette meg”. A szóvivő szerint az „utolsó csepp” a Brüsszelben szolgálatot teljesítő orosz diplomaták kiutasítása volt, ami „szükségessé és visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, melynek során a de facto állapot de jure állapottá változik”.

Peszkov szerint Oroszország a döntéstől nem szenvedett kárt, és szükség esetén a brüsszeli orosz nagykövet válaszolni tud majd az összes felmerülő kérdésre.

(MTI)