Vádaskodások Budapest és Kijev között, néhány ukrán politikus a kárpátaljai magyarok ellen uszít

A közelmúltban úgy tűnt, hogy Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatokban megtörtént a régóta várt „felmelegedés”. És ekkor újabb kölcsönös vádaskodásra került sor. Kijev gazdasági érdekei védelméről beszél, Budapest pedig azzal vádol, hogy beavatkoznak belügyeibe.

Szeptember 27-én vált ismertté, hogy Magyarország az Ukrajnát elkerülő gázszállításról írt alá szerződést Oroszországgal. A dokumentum hosszú távú, és 2036-ig biztosítja a földgázellátást. Magyarország gázszükségletét főleg Oroszország révén fedezi, és egészen a közelmúltig az Ukrajnán keresztül vezető gázvezetéken keresztül kapta fűtőanyagot. Az új szerződés azonban új útvonalakon keresztül biztosítja a gázellátást. A Gazprom évente 4,5 milliárd köbméter földgázt szállít Magyarországra kétféle módon: 3,5 milliárd köbméter Szerbián keresztül és 1 milliárd köbméter Ausztrián keresztül, számolt be a Reuters.

Ugyanazon a napon Ukrajna Külügyminisztériuma csalódottságát fejezte ki… „Meglepettek és csalódottak vagyunk Magyarország azon döntése miatt, hogy új, hosszú távú szerződést ír alá a Gazprom orosz konszernnel az Ukrajnát elkerülő gázszállításról 2021. szeptember 27-én Budapesten. Ezt kizárólag politikai, gazdaságilag észszerűtlen döntésnek tartjuk a Kreml javára, Ukrajna nemzeti érdekeinek és ukrán-magyar kapcsolatok sérelmére, amely nem felel meg az Ukrajna és Magyarország közötti 1991. december 6-i, a jó szomszédságról és együttműködésről szóló szerződés elveinek”, áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.

Ukrán diplomaták véleménye szerint Magyarország számára továbbra is kedvezőbb Ukrajna gázszállító rendszerén keresztüli tranzit-gáz, amely a lehető legrövidebb úton, zavartalanul biztosítja a gázellátást az európai országoknak. 

„Szomorúan vesszük tudomásul, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatoknak, azok pozitív eredményeinek és tendenciáinak, amelyek elérése érdekében Dmitro Kuleba és Szijjártó Péter, Ukrajna és Magyarország külügyminiszterei tettek erőfeszítéseket, fektettek bele személyes energiát” – áll a közleményben. A külügyminisztériumnál hozzátették, a tervek szerint szeptember 29-30-án került volna sor az ukrán-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ötödik ülésére a két ország külügyminisztereinek társelnöklete alatt Budapesten.  

„Az ukrán fél gondosan felkészült joggal remélve, hogy ez az esemény újabb pozitív lépés lesz a kétoldalú kapcsolatokban” – áll a közleményben.

„Ma az ukrán külügyminisztérium kezdeményezte a bizottsági ülés elhalasztását, mivel a magyar–orosz gázmegállapodás jelentős hatással lesz Ukrajna és Európa energiabiztonságára, új körülményeket teremt, amelyek a kockázatok és fenyegetettség átfogó elemzését igénylik, hogy csökkentsék annak negatív következményeit” – hangsúlyozták ki a közleményben. Ezen kívül a Külügyminisztérium ígéret tett, hogy felkéri az Európai Bizottságot, értékelje az új magyar–orosz gázmegállapodás megfelelését az európai energetikai jogszabályoknak.

Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere kijelentette: „Megértjük, hogy Ukrajna kizárása a tranzit-rendszerből az Orosz Föderáció követelménye – Magyarország ezt elfogadta. Ez nem felel meg érdekeinknek. Mi védjük az érdekeinket”. A miniszter úgy véli, hogy most olyan módon kell kiutat találni a helyzetből, hogy kilehessen elégíteni mind Ukrajna, mind Magyarország érdekeit.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a maga részéről megjegyezte, Kijev reakciója Budapest a Gazprommal kötött szerződésére „felháborító”, és azzal vádolta Ukrajnát, hogy beavatkozik Magyarország belügyeibe. Hozzátette: az ukránoknak semmi közük Magyarország döntéseihez.

„Szuverenitásunk és nemzetbiztonsági érdekeink súlyos megsértésének tartjuk hazánk biztonságos gázellátásának megzavarását, a magyar emberek otthonainak fűtését és az ipar munkáját”, közölte Szijjártó Facebook bejegyzésében.

„Az (európai) gázfogyasztás nem fog csökkenni, ahogyan a Gazprom szerepe sem” – mondta Szijjártó Péter, egyben megjegyezte, hogy az otthonokat „nem lehet fűteni politikai nyilatkozatokkal”. „Magyarország számára az energiabiztonság biztonsági, szuverenitási és gazdasági, nem pedig politikai kérdés”, hangsúlyozta ki. Szijjártó Péter „barátságtalannak” nevezte Ukrajna lépését, különös tekintettel arra, hogy Magyarország milyen mértékben nyújtott segítséget Ukrajnának, és emlékeztetett arra, hogy Magyarország soha nem avatkozik bele Ukrajna belügyeibe, nem diktálja neki, hogy mely megállapodásokat és kivel kell aláírnia, és melyeket nem. A Kreml hasonlóképpen nyilatkozott, miszerint Ukrajnának nincs jogában beavatkozni az Oroszország és Magyarország közötti gázszerződésbe. Ezen véleményét fejtette ki Dmitrij Peszkov, az Orosz Föderáció elnökének sajtótitkára. „Itt senkinek sem sérültek a jogai, a nemzetközi kereskedelem normáit nem sértik, és aligha van olyan ország, beleértve Ukrajnát, amely beleavatkozhat…”, – jegyezte meg.  

Az ukrán külügyminisztérium a gázszerződés aláírását követően bekérette Íjgyártó István nagykövetet. Ugyanezt tették Budapesten is, beidézve Ljubov Nepop ukrán nagykövetet a magyar külügyminisztériumba.  

Szeptember 29-én pedig Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: „Ukrajna bosszúja jóval az oroszokkal kötött gázmegállapodásunk előtt történt – amikor Ukrajna módosította az oktatásról szóló törvényt, erősen korlátozva a kárpátaljai magyarok számára az anyanyelv használatát. Ezért Magyarországnak továbbra is el kell zárnia a NATO-hoz vezető útját”. A tisztviselő hozzátette: Ukrajnának semmi köze Magyarország energiapolitikájához, és „nem tudja értékelni a gesztusok sorát”, amelyet a magyar hatóságok tettek Budapest és Kijev kibékítése érdekében. „Szeretnénk visszatérni a párbeszéd útjára” – közölte Gulyás Gergely.

Erre a bejelentésre válaszolt Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere, aki egy online eligazításon az alábbiakat mondta: „A Magyarországgal való kapcsolatokban nagyon fontos, hogy a szétválasszuk a dolgokat. A gázzal kapcsolatos – az egy dolog, a másik – a nemzeti kisebbségek védelme, a magyarországi ukrán közösség és az ukrajnai magyar közösség jogainak biztosítása. Ezért halasztottuk el a kétoldalú gazdasági bizottság ülését meghatározatlan időre” – mondta a miniszter. Ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy az ukrán diplomaták készek állnak „tovább haladni az oktatást és a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét érintő kérdésekben”. „Komoly eredményeket értünk el ezen a téren. A közelmúltban ülést tartott az oktatás kérdésével foglalkozó munkacsoport, aláírták a jegyzőkönyvet, és számos félreértést megoldottak, valamint a magyar fél aggályait számos kérdésben elhárították” – közölte Dmitro Kuleba.

Egyben újra kiemelte, Ukrajna készen áll és teljes értékű baráti kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, amelyek figyelembe veszik mindkét ország nemzeti érdekeit. „Orbán miniszterelnök semmi újat nem mondott. Magyarország következetesen kihangsúlyozta, hogy a NATO kérdést az Ukrajnában élő magyar kisebbség kérdésének átfogó rendezése keretében oldják meg. És ez egy nehéz csomó, és meg kell oldani (fokozatosan kell kioldani, egyik szálat a másik után), így amikor egy sikeres bizottsági ülésről beszélek, azt jelenti, hogy kioldottunk egy ilyen szálat. Aztán ki kell oldanunk egy másikat, majd a harmadikat, a negyediket és az ötödiket” – mondta a miniszter.

Ezen kívül a külügyminiszter elmondása szerint: „Végtelen szócsatákat folytathatunk. Ez egy nagy politikai ütközet része, de elvileg – készek vagyunk barátkozni, készek vagyunk keresni a megoldásokat. De ha valaki olyat tesz, ami nem felel meg az ukrán érdekeknek, közvetlenül érinti őket, és ez negatívan érint minket, akkor természetesen visszavágunk, természetesen diplomáciai úton”. A magyar tisztviselők kihangsúlyozzák, Magyarország továbbra is szállít gázt Ukrajnából Európába, és továbbra is támogatja Ukrajnát ebben a kérdésben.

Ukrajna az Európai Bizottsághoz intézett kérésére Tim McPhee, az EB szóvivője kijelentette, hogy már kezdeményezte „a szerződés következményeinek ellenőrzését”, de egyben megjegyezte, hogy a szerződést nem a magyar kormány írta alá, hanem az MVM, a helyi energetikai társaság. Így „az első lépés – a szerződés értékelése a magyar hatóságok részéről” – hangsúlyozta az EB képviselője. Elmondása szerint, ha a jövőben az Európai Bizottság aggodalmai támadnak, miszerint a megállapodás veszélyezteti a Magyarország, a régió vagy az EU egésze gázellátásának biztonságát, csak abban az esetben követelheti Brüsszel a szerződés másolatát Budapesttől. „Ebben a szakaszban még korai megmondani, hogy ezt az utat választjuk” – tette hozzá Tim McPhee.

De a kárpátaljai magyarok számára a kialakult helyzet nem maradt következmények nélkül. A közösségi hálózatokon keresztüli információs támadások mellett magas szintű politikusok szólítottak fel az ukrajnai magyarság megbüntetésére Budapest tettei miatt. Mihajlo Holovko, a Ternopili Megyei Tanács elnöke, egykori parlamenti képviselő az Ukrajina 24 Tv-csatorna adásában arra szólított fel, hogy nyomást kell gyakorolni az Ukrajnában élő magyarokra, válaszul a Gazprommal kötött budapesti gázszerződésre. „Sokkal nagyobb eszközeink vannak például… tekintve, hogy szomszédok vagyunk, itt van a kárpátaljai magyar diaszpóra kérdése, lehetne kissé „erősebb nyomást gyakorolni”, tudatni velük: vagy barátkoztok Ukrajnával…”

A Ternopili Megyei Tanács elnöke, a „kárpátaljai magyarságra való nyomásgyakorlásra” irányuló felhívásai okán Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség civil szervezet elnöke nyílt levéllel fordult Irina Venediktova ukrán főügyészhez. „A Ternopili Megyei Tanács elnöke, aki a helyi önkormányzat tisztviselője, egy élő közvetítésben, amelyet egy országos csatornán sugároznak, arra szólít fel, hogy keményen neki kell menni a kárpátaljai magyarságnak, azaz bizonyos nemzetiséghez tartozó ukrán állampolgároknak, s ez által kell ultimátumot kötni Magyarországgal” – áll a KMKSZ elnökének nyílt levelében. Brenzovics László egyben kérte, hogy „kezeljék e levelet egy bűncselekmény elkövetéséről szóló bejelentésként” valamint kezdeményezzenek és végezzenek teljes körű nyomozást a Mihajlo Holovko által elkövetett bűncselekmény kapcsán az Ukrán Büntető Törvénykönyve 161. cikkelye 2. bekezdése alapján és adjanak erről megfelelő tájékoztatást a nyomozási adatbázisból”.

MI/Ruszlan FATULA, Karpatszkij Objektív