Megkezdődtek a parlamenti választások Oroszországban

Az orosz választók három napon keresztül szavazhatnak a szövetségi parlament alsóházának új összetételéről. Ezzel egyidejűleg kilenc régió vezetőjét közvetlenül, háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás mandátumainak sorsa is.

Emellett az ország 85 régiójában 4474 referendumot tartanak. A választásokon Oroszországban 96 ezer szavazóhelyiségben 108 millió, az ország határain kívül kétmillió jogosult adhatja le voksát. Az előrehozott választás jogával mintegy 150 ezren éltek, az ország hét régiójában pedig 2,6 millióan jelentkeztek online voksolásra.

Az Állami Duma 450 ötéves mandátumáért 14 párt 5822 jelöltje és 10 független jelölt mérkőzik meg, 225 képviselőt egyéni választókörzetben, és ugyanennyit listán fognak megválasztani. Egyéni választókörzetekben 2020 jelölt indul. Listán átlagosan 17, egyéniben pedig kilenc aspiráns küzd egy-egy mandátumért.

Az előrejelzések szerint a választásokon a kormányzó Egységes Oroszország megőrzi többségét, de az egyik nagy kérdés az, hogy megtartja-e az alkotmányos többségét is. Az előrejelzések szerint a parlament mind a négy frakciója – vagyis a kormánypárt mellett a kommunistáké, a jobboldali populista liberális demokratáké, valamint a baloldali populista Igazságos Oroszország – Hazafiak – Az Igazságért – is megmaradhat, és átlépheti az ötszázalékos bekerülési küszöböt az Új Emberek elnevezésű új párt is.

A választásokban nem vehetnek részt három, Alekszej Navalnij ellenzéki politikushoz kötődő szervezet tagjai, amelyeket nyáron szélsőségesnek ítéltek és betiltottak. Navalnij egyébként „okos szavazás” néven projektet kezdeményezett a választókörzetekben az Egységes Oroszországéval szemben legesélyesebb jelölt támogatására.

Az orosz hatóságok az „okos szavazásra” vonatkozó anyagok eltávolítására szólítottak fel több – főleg amerikai – IT-céget. Mivel ezek nem engedelmeskedtek, az orosz külügyminisztérium bekérette a moszkvai nagykövetet, akivel közölték, hogy „kategorikusan elfogadhatatlan” az orosz belügyekbe való beavatkozás.

Ella Pamfilova, a Központi Választási Bizottság elnöke szerdán elmondta, hogy a szövetségi listákon szereplő jelöltaspiránsok közül 306-ot töröltek, köztük 211-et az illetékes pártok saját döntése alapján. Közölte, hogy az általa vezetett testülethez több mint 5300 bejelentés érkezett – ebből több mint 4800 a parlamenti választással kapcsolatban –, ami csaknem a duplája a 2016-ban feljegyzett mennyiségnek. 93 panasz választáson való részvételre történő kényszerítésre vonatkozott.

Pamfilova közölte, hogy az Oroszországban „idegen ügynöknek” minősített tömegtájékoztatási eszközöknek a választásokról való tudósításhoz fűződő jogát nem korlátozzák. Az ilyen megítélés alá tartozó szervezetek részt vehetnek a megfigyelésben.

Beszámolója szerint a választások megfigyelésére 17 nemzetközi szervezet kapott meghívást, köztük az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE). Az ODIHR volt az egyetlen, amely ezt elutasította, mert 500 megfigyelőt akart küldeni, míg Moszkva 60 helyet ajánlott fel.

Pamfilova csütörtökön arról számolt be, hogy a szavazóhelyiségek 96 százalékában több mint százezer videokamera működik. Potenciálisan ezekben adhatja majd le voksát a jogosultak 96-98 százaléka. A videomegfigyelés rendszerét egy nappal a választások megkezdése előtt ellenőrizték.

A szavazóhelyiségeket helyi idő szerint reggel nyolckor nyitották meg.

(origo.hu)