Afganisztán számára a legnagyobb veszélyt nem a tálib terrorista mozgalom, hanem a drogok jelentik

Afganisztánt a külföldiek kimenekítését követően sem lehet levenni a napirendről. Ennek közvetlen oka, hogy Afganisztán a hazája az egyre növekvő heroin termelés oroszlánrésznek, ami még inkább megnövekedhet az országban kialakult káosz miatt.

Afganisztán a kábítószerből való bevételtől való függését nem lesz könnyű megszüntetni, hiszen az ópiumkereskedelem a bruttó hazai termék legfontosabb cikkely, a mák termesztése megélhetést biztosít a világ egyik legszegényebb országa számos tartományában.

Az ENSZ becslései szerint 2020-ban az afgán gazdák mintegy 2300 tonna ópiumot termeltek. És ez a kábítószer illegális szállításai több mint 90%-át teszi ki a világon. És annak ellenére, hogy a nyugati demokráciák katonai jelenléte néhány nappal ezelőtt ért véget, a terméknek csökkent a nagykereskedelmi ára, a termelés rekordszinten van.

Mint ismeretes, a tálibok ígéretet tesznek arra, hogy megszüntetik az ország függőségét a heroinból származó bevételektől. „Afganisztán többé nem lesz olyan ország, ahol ópiumot állítanak elő” – jelentette ki Zabiullah Mujahid tálib szóvivő egy sajtótájékoztatón augusztus 15-én azt követően, hogy a tálib mozgalom ellenőrzése alá vette Kabult. De elmondása szerint „a nemzetközi társadalomnak segítenie kell nekünk”.

Valójában nem ez az első alkalom, amikor az iszlám és radikális tálib mozgalom megpróbálja megfékezni a heroin kereskedelmet. A tálibok korábbi uralma idején sikerült megfékezni a kábítószer termelést – az ENSZ tanulmánya adatai szerint az ópiumtermesztés 2000–2001 között 90%-al csökkent.

Ez azonban súlyos következményekkel járt az iszlám csoport kormányára nézve. Először is amiatt, hogy ez a lépés meghiúsította a reményt, hogy a világhatalmak diplomáciailag elismerik az országot. Másodszor az a tény, hogy sok vidéki ember megfosztása a megélhetésük biztosításának lehetőségétől csökkentette a tálibok támogatását. A tálibok felkelésekkel és a támogatás hiányával szembesültek, amikor a nyugati szövetségesek 2001-ben megszállták az országot, és megfosztották hatalmuktól.

És a nyugati hadseregek jelenlétének 20 éve alatt a mákföldek mértéke a korábbi szintre nőtt, sőt, különösen az ország déli régióiban, ahol különösen erős volt a tálibok befolyása. Ez jelentősen feltöltötte a kincstárat és többek között a tálibokét is.

Ma, amikor de-facto a tálibok Afganisztán uralkodói, a szakértők azon vitatkoznak, vajon a tálibok azon törekvése, hogy legitimitást szerezzenek a világközösség szemében, felülmúlja-e a még nagyobb nyereség lehetőségét. Egyes adatok szerint a csoport a legális kereskedelemből származó adókra támaszkodik, nem pedig a feketepiacra. Több éve a kábítószer a megbízható bevételi forrás az elszegényedett afgán közösség számára, és a jelenlegi instabil politikai helyzetben a feketepiac csak erősödni fog. Ez ahhoz vezethet, hogy még több heroin jelenik meg Európában és a világ más régióiban, többek között Ázsiában, aminek eredményeként az árak meredeken csökkenni fognak, és elérhetőbb lesz az új „ügyfelek” számára, különösen a fiatalok körében.

Ennek kapcsán Lo I, a Szecsuáni Egyetem (Kína) szakértője és professzora már májusban arra figyelmeztetett, hogy ha nem sikerül megállítani a kábítószer csempészetet Afganisztánban, akkor a szomszédos országok (köztük Kína is) biztonsága is veszélybe kerül. Kína sokmilliárd dolláros „Egy övezet, egy út” kezdeményezése is kárt szenved. „Ebben az összefüggésben az afganisztáni kábítószer csempészet problémája közvetlenül kapcsolódik Kína nemzeti érdekeihez” – véli Lo I.

A hivatalos Peking álláspontja pedig a következő: a tálibok nyilvános esküjére reagálva, miszerint, megállítják a kábítószer kereskedelmet, Van I, Kína külügyminisztere az alábbiakat nyilatkozta: „A táliboknak eszükbe jutott… Afganisztán nem lesz az ópiumtermelés és a kábítószer kereskedelem központja lesz – ez a helyes út választását jelenti.”

De hogyan lehet levenni Afganisztánt a saját „heroin tűjéről”? Mint ismeretes, minden korábbi nemzetközi kísérlet a kábítószer elleni küzdelmet illetően Afganisztánban kudarcot vallott. A nyugati országok megpróbálták megsemmisíteni az ópium ültetvényeket és annak laboratóriumi feldolgozását, de ez nem hozta meg a kívánt eredményt.

Az Egyesült Királyság próbált segíteni az afgánoknak a talajjavításban, de ez gazdagabb földtulajdonosokon segített, de nem voltak elég hatékonyak a kisgazdák esetében a szegénység vagy a tapasztalathiány miatt.

Szakértők véleménye szerint a változás mértékének ahhoz, hogy az afgán gazdaságot a kábítószerről más mezőgazdasági vagy ipari termelésre vezessék át, olyannyira nagynak kell lennie, hogy csak egy nemzeti terv segítségével, amely magában foglalja a földreformot és az infrastruktúra nagyszabású kiépítését, érhető el.

„A fő tanulság, amit a britek afganisztáni fejlesztési projektjeiből levontunk az, hogy az ópiumgazdaságot nem lehet elszigetelten tekinteni. Ennek a nemzetgazdasági fellendülés stratégiájának kell lennie” – jegyezte meg Julia Buxton szakértő, a Manchesteri Egyetem professzora (Egyesült Királyság). Ezen kívül, véleménye szerint azoknak, akik ma az ópiumkereskedelem ellen akarnak harcolni, tényleges a tálibokkal kerülnek szembe, akik jelenleg Afganisztán „uralkodói”.

Andrew Mitchell, brit parlament konzervatív tagja és egykori nemzetközi fejlesztési miniszter kijelentette: hogy az új, „de-facto kormánnyal” való együttműködés az egyetlen lehetőség arra, hogy ne veszítsük el az ország fejlődésében elért 20 éves eredményeket.

Yang Shu, a Lanzhou-i Egyetem a Közép-Ázsiai tanulmányok karának szakértője és egykori dékánja úgy véli, ma nem lehet tudni, hogy a tálibok betiltják-e a máktermesztést, de Kína hozzájárulhat a probléma megoldásához. „Kína segíthet nekik alternatív növények termesztésében, valamint abban is, hogy megtanulják, hogyan kell drogok ellen küzdeni” – emelte ki a kínai tudós.

NEWSMAKER