Az EU nem hajlandó politikailag elismerni a tálibokat, de kész együttműködni velük, ha szükséges
Az Európai Unió (EU) bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kapcsolattartásra az Afganisztánt uralmuk alá hajtó, iszlamista tálibokkal – közölte pénteken az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
„Az afgán lakosság támogatása érdekében fel kell vennünk a kapcsolatot az új kormánnyal” – mondta Josep Borrell a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagállamok informális külügyminiszteri tanácskozásának második napján.
A főképviselő egyfajta „operatív kapcsolattartásról” beszélt, ami önmagában nem jelentené a tálib kormány hivatalos elismerését, és kiemelte, hogy ennek mértéke az új vezetés magatartásától függene.
Hangsúlyozta, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk terrorszervezetek számára Afganisztánban, ahogy azt előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették. Emellett tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, különösen a nők jogait, a jogállamiságot, a sajtószabadságot, illetve más csoportokat is be kell vonniuk az átmeneti kormányba. Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.
Borrell kijelentette továbbá, hogy az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket.
„Fokozni fogjuk a humanitárius támogatást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni” – húzta alá.
A radikálisok több mint két héttel a főváros, Kabul elfoglalását követően még nem jelentették be a dél-ázsiai ország új kormányát. A szervezet mérsékelt képet próbál magáról sugározni jelenleg, a vezetők azt hangoztatják, hogy nem fognak visszatérni a korábbi brutális hatalomgyakorlási módszereikhez, sokan azonban nem hisznek ezeknek az ígéreteknek.
Az ENSZ szerint Afganisztán humanitárius katasztrófával néz szembe a konfliktus, a szárazság és a koronavírus-járvány miatti válság közepette. Mintegy 18 millióan már most is humanitárius segítségnyújtásra szorulnak, ez nagyjából a lakosság fele.
Heiko Maas német külügyminiszter arról számolt be, hogy a táliboktól függ a befagyasztott fejlesztési támogatások feloldása. „Számos mérsékelt nyilatkozatot hallottunk az utóbbi napokban, de nem a szavaik, hanem a tetteik alapján fogjuk megítélni őket” – szögezte le.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
