Miért nem tudja Görögország megfékezni az országot három hete pusztító tüzeket ?

Először is meg kell jegyezni, hogy a görögök nagyon elégedetlenek a hatóságok tűzoltási intézkedéseivel, és főleg azzal, hogy az erdőtüzek évente pusztítanak, a kormány pedig nem tesz semmit a helyzet megváltoztatása érdekében.

Görögországi Polgári Védelmi Főtitkársága nagyon magas, 4. szintű tűzriadót rendelt el az ország számos régiójában. Az újabb erdőtüzek kialakulásának különösen nagy a kockázata Attikában, a Peloponnészoszon és Krétán, rossz a helyzet az ország más részein is. A Főtitkárság egyébként régóta jelentette a fenyegetettséget az illetékes kormányzati szolgálatoknak, valamint a helyi hatóságoknak, hogy fel tudjanak készülni. 

A görögök természetesen megértik, hogy az erdőtüzek, amelyek a szó szoros értelmében tönkre teszik az országot, természeti jelenségek, de egyre kevésbé elégedettek azzal, hogy a kormány passzív, és nem is tartja be ígéreteit. Sőt, a görögök túlnyomó többsége meg van győződve arról, hogy az erdőtüzek problémája évek óta egyáltalán nem változik.

A három elmúlt „pokoli” hét alatt Görögországban, amelynek területe 132 ezer km², már több mint 4,8 ezer km² kiégett. Rengeteg vadállat, madár és hüllő pusztult el, több száz ház és épület lett lakatlan, vagy teljesen kiégett, így nem meglepő, hogy Kyriakos Mitsotakis, Görögország miniszterelnöke a „az elmúlt évtizedek legnagyobb ökológiai katasztrófájának nevezte az országban ezen a nyáron történteket”.

A legkatasztrofálisabb helyzet az ország második legnagyobb szigetén, Évián alakult ki, amelynek jelentős részét sűrű erdők borítják, és amely méz- és gyantagyártásáról híres. Helyesebben mondva borította, ugyanis ennek a híres erdőnek a harmadát már elpusztította a tűz. Ez a sziget, amely egykor számtalan turista kedvenc nyaralóhelye volt, a helyi lakosság és a nyaralók nagyarányú evakuálása után, jelenleg hivatalosan le van zárva.

A görögök már hozzászoktak az erdőtüzekhez, amelyek különösen pusztítóak voltak az elmúlt két évtizedben, 2007-ben és 2018-ban. Akkor, mint most is, a hatóságok azt ígérték, hogy „most minden megváltozik”, még helyreállítási terveket is kidolgoztak és pénzt gyűjtöttek s károsultak számára, de a helyi ökológusok szerint szinte semmi sem változik.

Sok görög élete bizonytalansággal teli: az egyre fokozódó éghajlatváltozás, a kormány tehetetlenség, a gazdaság, különösen a turisztikai ágazat sorsa miatt, ami a görög gazdaság egyik fő húzóereje. A görögöknek nem volt szerencséjük gazdasági szempontból sem, amely épp, hogy elkezdett magához a 10 éves recessziót követően, erősen padlóra küldte a koronavírus világjárvány.

Úgy tűnik, a központi kormányzat nem hallja és nem érti a helyi lakosságot. „Újjáépítjük Éviát, és még szebbé és jobbá tesszük”, – jelentette ki magabiztosan az ország miniszterelnöke a Nemzeti Bizottság ülésén augusztus 18-án.

A kormányfő szavait mind a jelenlévők, mind a görög lakosság bizalmatlanul fogadta. A kormányintézkedések napról napra újabb és újabb kritikát váltanak ki, ráadásul nemcsak Éviában, hanem Attikában és a Peloponnészoszban is. Ennek ellenére a hatóságok továbbra is magabiztosan tesznek ígéreteket arra, hogy helyreállítanak mindent, amit a tűz elpusztított: házakat, vállalkozásokat és erdőket. Ebből a célból sürgősségi segélyalapot hoztak létre már félmilliárd euró értékben. Ezen kívül a kormány megígérte, hogy a támogatások kiosztása minimális bürokráciával történik majd.

A miniszterelnök arra emlékeztette honfitársait, hogy jelentős összeg áll Görögország rendelkezésére az EU koronavírus járvány következményei likvidálására létrehozott Alapból, amelynek egy részét az erdőtüzek okozta károk helyreállítására költhetik majd. Lehetőség van hitel felvételére a „zöld” energiára való áttérésre és a mezőgazdaság fejlesztésére.  A görögök szkepticizmusa viszont nem alaptalan. 2007-ben már létrehoztak egy speciális alapot, amelybe a vállalkozók és a görög lakosság több, mint 200 millió euróval járult hozzá. Az elkövetkezendő néhány évben azonban botrányok alakultak ki, amelyek egyrészt az alap pénzének nem a rendeltetésnek megfelelő  és túl lassú felhasználása kapcsán.

Sok görög arra számított, hogy valami megváltozik a 2018-as eseményeket követően. Akkor, Athén közvetlen közelében az erdőtüzek következtében több mint száz ember halt meg, és emberek ezrei kényszerültek elhagyni otthonukat. De újra nem jött össze.

Ma a tűz már megközelítette a fővárost. Sajnos a helyiek továbbra is a tűzoltók, valamint a hatóságok szokásos bürokratikus zűrzavarára panaszkodnak. Azzal vádolják a kormányt, hogy lényegében minden erejét az kimenekítésre koncentrálta, ami természetesen nagyon fontos, viszont nagyon keveset az erdőtűz terjedésének megfékezésére.

A görög kormány munkájának hatékonyságáról sokat mond az a tény, hogy Görögország számos európai országnál sokkal többet költ az erdőtűz elleni küzdelemre, de a görög tűzoltók hatékonyságán ez igazából nem látszik. Elég például annyit mondani, hogy Görögországban működik Európa egyik legnagyobb és legfelszereltebb tűzoltó légi bázisa. Ez azonban nem tette lehetővé, hogy ne váljanak Európa tüzek által leginkább megszenvedett országává.

Görögország lakosságának meg vannak a módszerei, hogy cselekvésre bírják a kormányt. Ehhez azonban több tízezer és százezer embernek kell ismét kivonulnia a görög városok utcáira. Mindaddig azonban, amíg a kormánynak van pénze az károsultak támogatására, és világjárvány van, ez nem történik meg. Az események radikális fejlődésének valószínűsége azonban továbbra is fennáll…

NEWSMAKER