A Krími Platform felszólalói támogatásukról biztosították Ukrajnát a Krím hovatartozásának kérdésében

Az Európai Unió változatlanul nem ismeri el a Krím Oroszország általi jogellenes annexióját – szögezte le Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn Kijevben, a Krími Platform elnevezésű rendezvénysorozatot megnyitó csúcsértekezleten.

Az uniós tisztségviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy a megszállt Krím ügye továbbra is a nemzetközi politika napirendjén marad, és felszólította Oroszországot, hogy szüntesse meg a Krím megszállását. „Oroszország továbbra is úgy jár el, hogy valójában folytatja a megkezdett annektálást. Aggodalomra ad okot a térség militarizálása. Ellen kell állnunk Oroszország azon kísérleteinek, hogy a Krímet erőszakkal magába integrálja” – hangoztatta Charles Michel.

Jennifer Granholm amerikai energiaügyi miniszter – akit az Egyesült Államok elnöke bízott meg a részvétellel a konferencián – biztosított afelől, hogy országa fenntartja a büntetőintézkedéseket Oroszországgal szemben mindaddig, amíg tart a Krím jogellenes annexiója és a fegyveres agresszió a Donyec-medencében. „A továbbiakban is támogatni fogjuk a krími platformot, hogy állandóan emlékeztessünk arra: a Krím Ukrajna része és mindig az lesz. Oroszországot pedig felelősségre kell vonni az agressziójáért” – hangoztatta Granholm. Joe Biden amerikai elnök nevében támogatást ígért Ukrajnának a reform- és euroatlanti törekvéseihez és egy jobb jövő kialakításához az országban, továbbá hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai erőfeszítéseket tesz a kelet-ukrajnai konfliktus lezárására.

Andrzej Duda lengyel elnök úgyszintén a Krím militarizálására és azt ott zajló háborús propagandára hívta fel a figyelmet. „Bízom abban, hogy a ma meghozandó döntések segítenek meggyőzni a nemzetközi közösséget: küzdeni kell az annektálás következményei ellen” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország aktív résztvevője lesz a Krími Platformnak.

Gitanas Nauseda litván elnök leszögezte, hogy az Oroszország elleni szankcióknak mindaddig fenn kell maradniuk, amíg Ukrajna vissza nem állítja szuverenitását a Krím és minden megszállt területe fölött. Megerősítette, hogy Litvánia sohasem ismeri el a félsziget Oroszországhoz tartozását.

Kersti Kaljulaid észt államfő beszédében megjegyezte: az Európai Unió országai érdemben dolgozhatnának azon, hogy bevonják a kelet-európai partnereket az európai együttműködés különböző dimenzióiba. „Stratégiailag türelmesnek kell maradnunk, hogy keleti partnereink valóra válthassák az európai uniós csatlakozásra irányuló ambícióikat” – emelte ki.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a Krím fölötti ukrán fennhatóság visszaszerzésének a diplomácia az egyetlen módja. „A jelenlegi körülmények között erre a problémára nincs egyszerű megoldás. Sajnos, a nemzetközi rendszer, beleértve az ENSZ mechanizmusát, nem jól lett erre kialakítva” – jegyezte meg. Leszögezte, hogy Törökország továbbra is erőteljesen támogatja Ukrajna területi integritását és fellép az emberi jogoknak a Krímben zajló megsértése ellen.

„Szlovákia segíti Ukrajnát területi integritása helyreállításában és támogatja az Oroszország elleni szankciókat, amíg a Krím annektálása folytatódik” – szögezte le Eduard Heger szlovák kormányfő.

A Krím önkényes orosz megszállásának el nem ismeréséről biztosított országa nevében Peter Altmeier német gazdasági miniszter is, kijelentve, hogy országa nem engedi „fehér folttá” változtatni a félszigetet. Wendy Morton, Nagy-Britannia európai szomszédságpolitikáért felelős minisztere pedig azt hangsúlyozta, hogy a Krím helyzetén csakis a nemzetközi közösség közös erőfeszítéseivel lehet változtatni.

Volodimir Zelenszkij záróbeszédében meghívta Oroszországot, hogy csatlakozzon a Krími Platformhoz. „Ígérem, hogy a Krím megszállását elítélő (a csúcstalálkozót záró) nyilatkozatban mindig szerepelni fog egy sor Oroszország képviselőjének aláírására. Valószínűleg ez az aláírás a Krími Platform utolsó, jaltai ülésén lesz” – tette hozzá.

MTI