Lavrov az orosz–amerikai csúcstalálkozó várható témáiról beszélt

Egy moszkvai tanácskozáson beszélt arról szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, hogy Moszkva nem vár áttörést Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök június 16-án esedékes genfi csúcstalálkozójától. A fő téma a hadászati stabilitás lehet, az oroszokat leginkább a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek európai szárazföldi telepítése bántja.

Lavrov álláspontja szerint a két legnagyobb atomhatalomnak szüksége van arra, hogy a legmagasabb szinten vitassa meg, miben lát a maga számára fenyegetést. Az orosz diplomácia vezetője kifejezte reményét, hogy az amerikai fél a csúcs előkészítésekor figyelembe veszi Moszkva érdekeit és, „az elmúlt évek hibáját” kijavítva, eltekint attól, hogy kizárólag “a hegemóniára törekvés álláspontjából” próbáljon meg tárgyalni. Úgy vélekedett, hogy a kétoldalú kapcsolatokat rendezni kizárólag az egyenrangúság, a kölcsönös tisztelet és a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartásával lehet.

Napirend nincs, témák vannak

Lavrov közölte, hogy a csúcstalálkozónak nincs papíron rögzített napirendje. Elmondta, hogy a hadászati stabilitás ügyében Moszkva és Washington között „intenzív” a kapcsolattartás. Lavrov szerint az orosz fél azt szeretné, hogy ezt a témakört átfogóan közelítsék meg, és hogy a tárgyalások során minden olyan nukleáris és nem nukleáris, támadó és védelmi fegyverzetet vegyenek figyelembe, amely erre az egyensúlyra hatást gyakorolhat. Az amerikai fél ezzel szemben csak a nukleáris triád néhány aspektusának megvitatásában érdekelt.

A külügyminiszter elmondta: a csúcson az orosz fél emlékeztetni fog arra a korábbi javaslatára, hogy hirdessenek moratóriumot a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris fegyverek európai szárazföldi telepítése ügyében, valamint hogy ennek betartását mind Kalinyingrádban, mind pedig a romániai és a lengyelországi amerikai rakétavédelmi objektumokban ellenőrzésnek vessék alá.

Hangot adott bizakodásának, miszerint a csúcson szó esik majd a kiberbiztonság kérdéséről is. Azt mondta, hogy az orosz és az amerikai fél konszenzusra jutott az amerikai JBS húsipari vállalat és a Colonial Pipeline gázvezeték ellen – Washington szerint orosz hackerek által – intézett kibertámadás ügyében, ami a párbeszéd folytatásának alapja lehet.

Északi Áramlat-2

Lavrov elmondta, arra számít, hogy a német parlamenti választás nyomán fennmarad majd a Moszkva és a Berlin közötti párbeszéd folytonossága, Angela Merkel 16 évig tartó kancellársága tanulságainak figyelembe vételével. A tárcavezető szerint hazája együttműködésre és normális kapcsolatokra törekszik Németországgal, de ehhez arra lenne szükség, hogy Berlin „tárgyalóképes” legyen.

Hangsúlyozta, hogy Moszkva méltányolta az Északi Áramlat-2 gázvezeték elleni támadások ügyében tanúsított, egyébként a szerinte saját alapvető érdekekben gyökerező német magatartást. Meglátása szerint a vezeték körüli küzdelem még nem zárult le, mert Washington az orosz–ukrán tranzitszerződés 2024-ben esedékes lejárta után is biztosítani kívánja Kijev számára a bevételhez jutás lehetőségét.

(MTI)