Az Európai Unió egy évvel meghosszabbította a kiberbűnözésért járó szankcióit, beleértve Oroszország ellen is

Az EU sajtószolgálata közleménye szerint május 17-én, az Európai Unió elfogadta a számítástechnikai bűnözés szankciórendszerének további 1 évre való meghosszabbításáról szóló határozatát. Így az elfogadott határozatnak megfelelően a korlátozások érvényessége automatikusan meghosszabbodik 2022. május 18-ig.

„Ezen kereteken belül az Európai Uniónak lehetősége van célzott korlátozó intézkedéseket bevezetnie azon egyének vagy szervezetek ellen, amelyek részt vesznek olyan kiber-támadásokban, amelyek jelentős (negatív) hatással vannak, és külső fenyegetést jelentenek az EU vagy tagállamai számára”, – áll az EU egyik kulcsfontosságú intézménye hivatalos nyilatkozatában.

Valójában ez a kibertámadások elleni védelmet biztosító mechanizmus nem újdonság az EU számára, az Unió 2019-ben vezette be, és az első szankciókat 2020 nyarán vezették be Oroszország, Kína és Észak-Korea állampolgárai ellen. A kiber-támadásokért járó szankciók jelenleg nyolc személyre és négy szervezetre vonatkoznak, amelyek konkrét korlátozásokat tartalmaznak – pénzeszközök befagyasztása és az Európai Unió tagországaiba való beutazási tilalom.

A múlt évben több európai ország kibertámadásokkal vádolta Oroszországot. Többek között Németország kijelentette, hogy orosz hackerek információkat loptak a Bundestag-ból (az ország szövetségi parlamentje). Csehország arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzéssel kapcsolatban álló személyek hálózati támadást hajtottak végre az ország egyik állami intézménye ellen. Ezt követően a skandináv Norvégia azzal vádolta meg Moszkvát, hogy feltörte parlamentje hálózati infrastruktúráját. Azonban, mint mindig, a hivatalos orosz vezetés tagadta ezeket a vádakat.

Áprilisban a jól ismert amerikai információs és elemző lap, a Bloomberg arról számolt be, hogy az amerikai vezetés szankciókat szándékozik bevezetni Oroszország ellen a vállalatait, kormányzati szervezeteit és ügynökségeit ért kibertámadások okán. Arról is beszámoltak, hogy tíz személy (köztük az Orosz Föderáció köztisztviselői), valamint 20 szervezet kerülhet fel a feketelistára.

Emlékeztetőül, csaknem két hónappal ezelőtt, március 22-én az Európai Unió szankciókat vezetett be 11 személy és négy szervezet ellen, köztük orosz állampolgárok ellen, „az emberi jogok megsértése és azokkal való visszaélés” okán. Az Európai Unió akkori hivatalos nyilatkozatában az állt, hogy a szankciók listáján két orosz állampolgár szerepel. Nekik tilos belépniük az EU-ba, és bankszámlájukat automatikusan befagyasztják, ha az Európai Unióban vannak.

NEWSMAKER