Összeültek a régió országai a mianmari helyzet miatt: ötpontos terv született

Ötpontos válságrendezési tervben jutottak egyezségre szombaton a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) tagországai a mianmari katonai hatalomátvétel nyomán kialakult helyzet megvitatására összehívott jakartai rendkívüli csúcstalálkozójukon.

Az ASEAN-tagállamok (Szingapúr, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam) vezetői a párbeszéd felvételében, az erőszak feltartóztatásában, a politikai foglyok szabadon engedésében, a humanitárius segély Mianmarba történő beengedésében, valamint a mianmari helyzetet felügyelő ASEAN-különmegbízott kinevezésében állapodtak meg névtelenséget kérő két diplomáciai forrás szerint.

Joko Widodo indonéz elnök a nap folyamán sürgette egy különmegbízott kinevezését, akinek feladatkörébe tartozna a kapcsolattartás a konfliktus szereplőivel. Egyben szorgalmazta a humanitárius csatornák megnyitását és a politikai okokból fogvatartottak elengedését is a rendkívüli csúcson, amelynek célja meggyőzni a mianmari katonai juntát vezető Min Aung Hlaing tábornokot arról, hogy kiutat kell találni a vérontásból.

Muhyiddin Yassin malajziai miniszterelnök hasonlóképp az erőszak beszüntetését sürgette a délkelet-ázsiai országban. Mint mondta, Mianmar elfogadta a civilek elleni erőszak leállításával kapcsolatos javaslatukat. Yassin, akit a Bernama maláj hírügynökség idézett, sikerként értékelte a csúcstalálkozót.

Lee Hsien Loong szingapúri miniszterelnök közölte, hogy Min Aung Hlaing tábornok nem kifogásolta egy ASEAN-küldöttség látogatását országában. „Azt mondta, megértett minket és elfogadja azokat a pontokat, amelyeket hasznosnak tart, hozzátéve, hogy nem ellenzi az ASEAN építő jellegű szerepvállalását, a szervezet delegációjának látogatását, illetve a humanitárius segítségnyújtást, és közölte, hogy konstruktív módon hajlandó a további együttműködésre az ASEAN-nal” – ismertette Lee, akit a NewsAsia helyi hírtelevízió idézett.

Mianmarban a hadsereg február elején, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, az államfőt és a de facto miniszterelnökként dolgozó Aung Szan Szú Kjí államtanácsost, valamint a kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) több politikusát őrizetbe vették. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a tavaly novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan nyerte az NLD. A puccs óta rendszeresek a tömegmegmozdulások, amelyek ellen a hadsereg egyre keményebben lép fel. Jogvédők szerint több száz halálos áldozata volt a karhatalom brutalitásának. Több mint 3 ezer tüntetőt vettek őrizetbe, 76-ot közülük szabadságvesztésre ítéltek.

Forrás: portfolio.hu