Stoltenberg: a NATO május 1-jéig megkezdi az afganisztáni misszió erőinek kivonását

Felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a NATO-tagországok úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását – jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a miniszteri szintű rendkívüli NATO-értekezletet követően.

Jens Stoltenberg Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a NATO-erők kivonása Afganisztánból rendezett, összehangolt és megfontolt módon néhány hónap alatt zajlik le.

A tálib lázadóknak a kivonulás során a szövetséges csapatok elleni bármifajta támadására a NATO erőteljes válasszal felel – mondta. „Csapataink kivonása nem az Afganisztánnal fennálló kapcsolatunk befejezését jelenti. A NATO kabuli kormányerőket támogató missziójának kivonása új fejezet megnyitását jelenti a béke felé vezető politikai megújulás útján Afganisztán számára” – fogalmazott.

A NATO szövetségesei és partnerei továbbra is támogatják Afganisztánnak, népének és intézményeinek a béke és a biztonság előmozdításáért kifejtett erőfeszítéseit, valamint az elmúlt 20 évben elért eredmények fenntartását. Támogatják a folyamatban lévő, afgán vezetésű békefolyamatot, és ezzel összefüggésben a szövetségesek arra szólítják fel az afgán kormányt és a vele szemben álló, szélsőséges tálibokat, hogy tartsák magukat a békefolyamat iránti elkötelezettségükhez. „Együtt mentünk Afganisztánba, együtt igazodtunk a helyi viszonyokhoz, most pedig közösen távozunk az országból” – tette hozzá.

Arra vonatkozóan, hogy Oroszország jelentős haderőt vont össze az ukrán határ mentén és az általa elcsatolt Krím félszigeten, Stoltenberg hangsúlyozta: az észak-atlanti katonai szövetség rendkívül aggályosnak tarja az orosz haderőösszevonást. A haderő mozgatását és a kelet-ukrajnai területeken végrehajtott katonai műveleteit Moszkvának azonnal le kell állítania, a katonai erőket pedig ki kell vonnia az ukrán területekről – jelentette ki a NATO főtitkára.

Antony Blinken egyebek mellett arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „rendkívül komolyan veszi” Irán arra vonatkozó bejelentését, hogy 60 százalékos urándúsításba kezd. A bejelentést provokatív, a lépés kérdéseket vet fel Teherán szavahihetőségével kapcsolatban a 2015-ös atomalku jövőjéről Bécsben zajló tárgyalásokon. Miközben Washington bizonyította, hogy komoly a szándéka a nukleáris egyezményhez való visszatérés tekintetében, Irán bejelentése nem tükrözi ilyen irányú céljait – emelte ki a külügyminiszter.

Lloyd Austin hangsúlyozta, a csapatkivonást Afganisztánból az teszi lehetővé, hogy a NATO és szövetségesei teljesítették küldetésüket abban a tekintetben, hogy az ország ne válhasson ismét a terroristák biztos menedékévé. Most az afgánokon a sor, hogy biztosítsák országuk számára a fenntartható békét – mondta. Annak ellenére azonban, hogy Washington kivonja erőit az országból, az Egyesült Államok továbbra is finanszírozza az afgán biztonsági erők kulcsfontosságú képességeit, köztük az afgán légierőt – közölte. Az amerikai védelmi miniszter kijelentette továbbá: az Egyesült Államok Ukrajna területi egységének tiszteletben tartására szólítja fel Oroszországot. Washington továbbra is segítséget nyújt Ukrajnának, és elkötelezett az ország védelmi szükségleteinek támogatása mellett – tette hozzá Austin.

MTI