Mi vár afganisztáni nemzetközi békefenntartó kontingensre?

Kezdjük azzal a ténnyel, hogy a napokban Lloyd Austin, az új amerikai védelmi miniszter először tárgyalta meg online formátumban NATO partnereivel az Afganisztánban állomásozó közös békefenntartó kontingens jövőjét.

„Még nem hoztunk végleges döntést az afganisztáni jelenlétünkről” – közölte Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közvetlenül a Szövetség védelmi minisztériumai vezetői videokonferenciája után és bejelentette, a közeljövőben konzultálni fognak a kérdéssel kapcsolatban. A kérdésre, miszerint a döntést meghozatalával kapcsolatban tett-e ajánlatot Austin Biden elnöknek, nem válaszolt, számolt be az európai sajtó.

Emlékeztetőül, tavaly februárban, a Donald Trump vezette adminisztráció  megállapodást írt alá a tálibokkal, miszerint a külföldi csapatoknak 2021. április 30-ig el kell hagyniuk Afganisztánt. Ugyanakkor a tálibok ígéretet tettek arra, hogy tárgyalásokat kezdenek a hivatalos afgán kormánnyal, és csökkentik az erőszak mértékét az országban.

Az Egyesült Államok új elnöke, Joe Biden azonban nemrég bejelentette,   szándékában áll az elődje által kötött megállapodás felülvizsgálata. Amíg még tart ez a folyamat, Lloyd Austintól várhatóan nem számíthatunk részletekre az üggyel kapcsolatban. Ha a misszió megszüntetéséről szóló döntés a közeljövőben nem születik meg, az valószínűleg folytatódik, mivel a technika és a katonák áthelyezésére minimum 2 hónapra van szükség.

Maga az Eltökélt támogatás művelet azáltal nyújt segítséget Afganisztán demokratikusan megválasztott kormányának, hogy kiképzi és tanácsokkal látja el  biztonsági erőit. A Bundeswehr (német védelmi minisztérium – szerző) 1100 katonát biztosított, összesen a műveletben 10 ezer katona vesz részt. Azonban, amint azt a  Süddeutsche Zeitung újságírói állítják, a Szövetség erői nagyban függnek az Egyesült Államok fegyveres erői közlekedési lehetőségeitől.

Érdekes, hogy Annegpet Kamp-Karrenbauer, Németország védelmi minisztere már korábban kijelentette, hogy szeretné megvitatni a nemzetközi békefenntartó erőket érő folyamatos fenyegetésekre való lehetséges válaszokat. És az a tény, hogy „a jelentősen megváltozott biztonsági helyzetet” szóba hozta annak a jele, hogy komolyan kell hozzáállni a tálibok fenyegetéseihez. A közelmúltban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azzal vádolta őket, hogy nem teljesítik ígéreteiket. Elmondása szerint a béketárgyalásokat folytatni kell. A Szövetség főtitkára már több hónapja nyomatékosan állítja, hogy a NATO nagy dilemma előtt áll. Ugyanakkor  kihangsúlyozza: „Addig nem megyünk el, amíg nem jön el az ideje”.

Közben Berlinben azon vitáznak, hogy milyen időszakra kell meghosszabbítani a békefenntartók mandátumát, amely március végén ér véget. A dátum, amelyben meg kell állapodniuk az ezért felelős intézményeknek, jelenleg ismeretlen, mert a kulcsfontosságú politikai erők véleményei a német Parlamentben ebben a kérdésben megosztottak.

Például a Kereszténydemokrata Unió támogatja a Bundeswehr hatáskörének meghosszabbítását 2022. január 31-ig, a Németországi Szociáldemokrata Párt viszont 2021. december 31-ig. Sok múlik azon, milyen szándékai vannak ezzel kapcsolatban az USA-nak.

Amint azt a német sajtó állítja, ha mégis meghosszabbítják az afganisztáni katonai jelenlétet, akkor a 2021-es őszi német parlamenti választások, valamint az új koalíció megalakulását követően időre lesz szükség, hogy ebben a rendkívül fontos és kényes kérdésben megtarthassák az erre vonatkozó parlamenti konzultációkat és egyeztetéseket.

NEWSMAKER