Angela Merkel kancellár „kubai szindrómája”

Németországban a kormány „az újabb korlátozások bevezetésével való fenyegetéseivel félelemben tartja a társadalmat”, állítja a híres német infektológus professzor. Elmondása szerint „a statisztikáknak nem szabad ilyen komoly hatással lenniük a lockdown meghosszabbítására”.

Mint ismeretes, a napokban a német szövetségi kormány úgy döntött, hogy ismét meghosszabbítja a vesztegzárat. Matthias Schrappe, a fertőző betegségek ismert szakembere nem számított másra, aki személy szerint az ellen szólalt fel, hogy nem lehet ez a koronavírus elleni küzdelem szinte „egyetlen eszköze”.

Az orvostudomány professzora és korábban az egészségügy kérdéseivel foglalkozó szövetségi tanácsadó azt szeretné, ha a kormány bátrabb lépéseket merne tenni, egyben jobban védené a lakosság a koronavírussal szemben kiszolgáltatottabb részét – nyilatkozta Matthias Schrappe a Focus kiadványnak adott interjújában.

A professzor szerint várható volt a vesztegzár meghosszabbítása. Véleménye szerint a probléma az, hogy a társadalmi korlátozások bevezetését nagyon könnyű felhasználni a megbetegedések mutatóinak javítására. Az eszköz logikája az, hogy folyamatosan kell használni. Más esetben a fertőzések statisztikája ismét romlik. Ezért az közismert infektológus attól tart, hogy ez a „nem megfelelő eszköz” keményen „bebetonozza magát” a németországi járvány elleni küzdelem politikájába.

Mint ismeretes, a megbetegedések statisztikája minden esetben a tesztelés mértékétől függ – ha sok vizsgálatot végeznek, az új esetek száma is magas lesz, ha kevesebb a teszt, a számok is kisebbek lesznek. Ezért lehet a statisztikával manipulálni, véli Matthias Schrappe.

A német infektológus szerint a fenyegetettség, amit a koronavírus mutációi hordoznak nem több, mint propaganda, mert „a kutatások nem bizonyítottak különösebb veszélyeztetettséget”, és „minden vírus folyamatosan változik”. És véleménye szerint „a fertőzőbb brit változat a gyakorlatban még nem vált komoly problémává”. De ha minden ugyanígy folytatódik, mindig lesznek új érvek a korlátozások feloldása ellen- véli Matthias Schrappe.

Ráadásul a professzor meg van győződve arról, hogy a korlátozások megszegéséért járó egyre szigorúbb büntetés nem rendezi a helyzetet – a „tiltásokkal és fenyegetésekkel nem érünk el semmit”, és az emberek minden esetben a kiskapukat keresik, különösen akkor, ha látják, hogy bármily intézkedés nem használ.

Az állampolgárokat engedelmességre kényszeríteni csak meggyőzés és ésszerű koncepciók segítségével lehet. Ezért az ország vezetésének is el kell ismernie a hibákat, véli a német infektológus. Matthias Schrappe megjegyezte: „Ha Angela Merkel egyszer azt mondta volna: »Egyelőre még nem sikerült mindent rendbe hozni. Mindent újból kezdünk és ehhez mindnyájukra szükségünk van« – a hangulat és a készség arra, hogy egymást segítsük, mindjárt megváltozott volna.”

De Schrappe professzor szerint a probléma az, hogy Merkel „belebújt az alagútba”. A tudomány számára ismerős ez a viselkedés, és ezt „kubai szindrómának” hívják – amikor a vezetők egy csoportja csak olyan emberekkel veszi körül magát, akiknek ugyanaz a véleménye, mint nekik. És ebben az esetben ugyanazon hibák sorozatát követik el.

Matthias Schrappe, az orvostudomány professzora és a korábban az egészségügy kérdéseivel foglalkozó szövetségi tanácsadó úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a koronavírus elleni küzdelemben „tiszta lappal” újrakezdeni mindent, Németország szövetségi kormányának elsősorban a megelőzéssel kellene kísérleteznie, és fel kell hagynia az állandó lockdownnal való fenyegetéssel.

A professzor és infektológus kijelentette, hogy Németország politikai vezetésének ki kell jelentenie: „Garantált siker nélkül kísérletezünk”. Például, véleménye szerint, meg lehet nyitni az óvodákat az egyik szövetségi tartományban, két hét várakozás és a kísérlet tanulmányozása. Ha működik, a gyakorlatot ki lehet terjeszteni más szövetségi tartományra is.

Matthias Schrappe infektológus azt állítja, hogy az emberiség soha nem szabadul meg a koronavírustól. Minden embernek „együtt kell élnie a koronavírussal és az általa okozott betegségekkel. Például, ha „gyerekek fertőződnek meg, részleges immunitást szereznek, és ha később felnőttkorban ismét megbetegednek, akkor csak könnyű náthájuk lesz”, összegezte Schrappe professzor a Focus kiadványban megjelent interjújában.

NEWSMAKER