A Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elvén alapulnak Bernd Posselt szerint, ezért nem tud egyetérteni velük

A Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos történelmi és erkölcsi vita fontosságáról beszélt Bernd Posselt, a Szudétanémetek Honfitársi Szövetségének elnöke a Mladá Fronta Dnesnek adott interjújában. A német politikus szerint nem lehet egyetérteni azokkal a rendeletekkel, amelyek a kollektív bűnösség elvén alapultak, ugyanakkor hangsúlyozta: a szudétanémetek nem jogi vagy vagyonjogi változtatásokat akarnak, hanem nyílt párbeszédet a múltról.

A német politikus abból az alkalomból adott interjút a kormányközeli újságnak, hogy május 22. és 25. között most első ízben Csehországban – a dél-morvaországi Brnóban – tartják meg hagyományos pünkösdi találkozójukat a kitelepített szudétanémetek.

A dekrétumokkal „kapcsolatban az a véleményem, amelyet Václav Havel is képviselt, aki bírálta a dekrétumokat, mert ellenezte a kollektív bűnösséget. A Benes-dekrétumok problémája az, hogy a kollektív bűnösség elvén alapulnak” – mutatott rá Berndt Posselt.

Kifejtette: ez azonban már történelem, amelyet nem lehet megváltoztatni, de amelyről lehet vitatkozni, s ez a vita mindkét oldalon folyik is. „Brnói beszédemben a Benes-dekrétumokat említeni sem fogom, de ez nem jelenti azt, hogy egyetértenék velük. Egyszerűen mondva továbbra sem értek velük egyet, mert a kollektív bűnösségen alapulnak” – szögezte le.

„Részünkről a vita nem jogi, és nem is vagyonjogi, semmi ilyesmit nem akarunk megváltoztatni, mi elsősorban történelmi és erkölcsi vitát szeretnénk” – válaszolta a politikus arra a kérdésre, meg akarják-e változtatni a szudétanémetek a Benes-dekrétumokat.

„Méltányolom, hogy a kizárás, az elűzetés és a Benes-dekrétumok kritikájához sok cseh személyiség is hozzászólt” – jegyezte meg Berndt Posselt. Szerinte természetes, hogy a szudétanémetek brnói kongresszusa ellen tiltakozások vannak Csehországban. „Ez az ő szabad véleményük, nekünk is van szabad véleményünk. Az európai demokráciában ez így helyes” – tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy Tomio Okamura, a cseh parlamenti alsóház, valamint a Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom elnöke vagy Milos Zeman volt államfő élesen bírálták, ellenezték és neonácinak minősítették a szudétanémetek találkozóját az SdL elnöke azt mondta, hogy ezek a politikusok „a múltban élnek, de nekünk a jelenbe, a jövőbe kell tekintenünk”.

A szervezők bejelentése szerint a rendezvényen részt vesz Markus Söder bajor miniszterelnök, valamint Alexander Dobrindt német szövetségi belügyminiszter is. Dobrindt a brnói rendezvény után Prágába utazik, ahol találkozik Petr Pavel cseh köztársasági elnökkel – jelentette a CTK hírügynökség.

A prágai sajtó úgy tudja, hogy a cseh kormány ezúttal nem képviselteti magát. A korábbi, jobboldali kormányt tavaly a szudétanémet találkozón Regensburgban Mikulás Bek oktatási miniszter képviselte, aki beszédet is mondott.

A mostani találkozót, melynek keretében vasárnap megtartják az SdL 76. kongresszusát is, a Meeting Brno civil kulturális szervezet meghívására rendezik meg. A hárompárti cseh kormánykoalíció egyik tagja, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia mozgalom határozati javaslatot terjesztett a parlamenti alsóház elé, amely bírálja a rendezvényt és felszólítaná a rendezőket, hogy annak megtartását mondják le. Andrej Babis kormányfő pedig „szerencsétlennek” minősítette a brnói rendezvényt.

Berndt Posselt az interjúban megerősítette, hogy a brnói találkozót a bírálatok ellenére is megtartják. A Meeting Brno képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy a képviselőház esetleges bíráló határozatának nincs semmi jogi relevanciája, mert a találkozó megtartása a civil szervezet joga, s abba a politika nem szólhat bele.

A Szudétanémetek Honfitársi Szövetsége egy évtizede törölte alapszabályából a németek háború után Csehszlovákiában elkobzott vagyonának visszakövetelését tartalmazó cikkelyt, és ennek köszönhetően a cseh kormány és a kitelepített szudétanémetek, illetve leszármazottaik közti viszony jelentősen javult.

1945-ben Edvard Benes csehszlovák államfő rendeletei alapján az országban élő németeket és magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánították, megfosztották állampolgárságuktól és vagyonuktól. A Benes-dekrétumok alapján a második világháború után mintegy hárommillió németet telepítettek ki Csehszlovákiából, a magyarokéval ellentétben a németek kitelepítését a potsdami békekonferencián jóváhagyták.. A cseh-német történészbizottság szerint a kitelepítések német halálos áldozatainak száma 15-30 ezerre tehető. Csehszlovákia ezt megelőző hatéves náci megszállása áldozatainak számát a történészek 320-350 ezer közé becsülik.

(hirado.hu)