Irán elnöke bocsánatot kért az öböl menti országok elleni légicsapásokért az állami tévében

Egy hétnyi szemtől szembeni csapás után a harcoknak még mindig nincs látható vége, és a Trump-adminisztráció jóváhagyott egy újabb 151 millió dolláros fegyvereladást Izraelnek.
Egy jelentős fejleményben, amely várhatóan megkönnyebbülést hoz a Perzsa-öböl menti államoknak és a megrendült energiapiacoknak, Masoud Pezeshkian iráni elnök szombaton bejelentette, hogy az ideiglenes vezetői tanács úgy döntött, és utasította az iráni fegyveres erőket, hogy „mostantól ne támadják meg a szomszédos országokat, és ne lőjenek ki rájuk rakétákat, kivéve, ha ezekből az országokból támadnak meg minket”.

Pezeshkian emellett bocsánatot kért Irán szomszédaitól, kifejtve, hogy „az történt, hogy parancsnokaink és vezetőnk életüket vesztették a barbár agressziót követően, fegyveres erőink pedig, a bajnokok, akik életüket áldozzák területi integritásunk védelmében, tetszés szerint lövöldöztek, mert parancsnokaik távol voltak, és megtették, amit kellett. Büszkén és erőteljesen védték hazánkat”.

Röviddel Pezeshkian üzenete után Trump szombaton egy közösségi médiás bejegyzésben figyelmeztetett, hogy további iráni tisztviselők válnak célponttá a háborúban, és ezt írta a Truth Social weboldalán: „Ma Iránt nagyon keményen fogják csapás érni!”, megemlítve Pezeshkian bocsánatkérését.

„Irán rossz viselkedése miatt komolyan fontolgatják olyan területek és embercsoportok célba vételét, amelyeket eddig nem vettek figyelembe” – írta Trump, részletek nélkül.

Azt is állította, hogy Pezeshkian bocsánatkérését csak a könyörtelen amerikai és izraeli támadás miatt tette, hozzátéve, hogy „át akarták venni az irányítást a Közel-Keleten”.

Nem világos, hogy Pezeshkian bejelentését követik-e Irán katonai parancsnokai, akik hagyományosan az ajatollahtól kapják az utasításaikat.

Iránnak jelenleg nincs legfelsőbb vezetője, mióta Ali Khamenei ajatollah egy héttel ezelőtt, a háború első napján meghalt az amerikai-izraeli csapásokban.

Az iráni elnök nyilatkozata után azonban közvetlenül a dubaji repülőteret iráni drón támadta meg, Katar pedig arról számolt be, hogy elfogott egy iráni ballisztikus rakétát.

Az USA szerint további intenzív bombázások várhatók
A harcoknak előreláthatólag nincs vége, és a Trump-adminisztráció jóváhagyott egy újabb 151 millió dolláros (129 millió eurós) fegyvereladást Izraelnek, miután Trump kijelentette, hogy nem tárgyal Iránnal „feltétel nélküli megadása” nélkül.

Eközben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egy televíziós interjúban azt nyilatkozta, hogy a háború „legnagyobb bombázási kampánya” még hátravan.

Irán ENSZ-nagykövete azt nyilatkozta, hogy az ország „minden szükséges intézkedést megtesz” önvédelem céljából.

Az Associated Press videóján robbanások villantak és füst szállt fel Teherán nyugati része felett, miközben Izrael bejelentette, hogy széles körű légicsapás-hullámot indított.

Az Egyesült Államok és Izrael csapásokat mért Iránra, célba véve katonai képességeit, vezetését és nukleáris programját. A háború kimondott céljai és ütemterve többször is változtak, mivel az Egyesült Államok időnként azt sugallta, hogy a háború célja az iráni kormány megdöntése vagy belülről új vezetés felállítása.

A harcokban Iránban legalább 1230, Libanonban több mint 200, Izraelben pedig körülbelül egy tucat ember halt meg az említett országok tisztviselői szerint. Hat amerikai katona is meghalt.

Irán csapást mért az Öböl-államokra, miközben a harcok terjednek
A konfliktus kiterjedésének jeleként szombat kora reggel Bahreinben szirénák szólaltak meg, amint Irán támadásokat indított a szigetország ellen. Szaúd-Arábia pedig bejelentette, hogy megsemmisítette a hatalmas Shaybah olajmező felé tartó drónokat, és lelőtt egy ballisztikus rakétát, amelyet az amerikai erőket állomásozó Prince Sultan légibázis felé indítottak.

Dubajban szombat reggel több robbanást is hallottak, és a kormány bejelentette, hogy aktiválta a légvédelmet. A világ legforgalmasabb nemzetközi repülőterén, a Dubaji Nemzetközi Repülőtéren induló járataikra váró utasokat a riasztás után a hatalmas repülőtér vasúti alagutakba terelték.

Később aznap reggel az Emirates hosszú távú légitársaság közölte, hogy „minden Dubaiba és Dubaiból induló járatot felfüggesztettek további értesítésig”.

Katar energiaügyi minisztere, Szaad al-Kaabi a Financial Timesnak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a háború „lerombolhatja a világ gazdaságát”, és a Perzsa-öböl menti energiaexport széles körű leállását jósolta, ami az olaj hordónkénti árát akár 138 euróra is visszavetheti.

Az amerikai nyersolaj hordónkénti ára pénteken több mint két év után először emelkedett 83 euró fölé.

A Katar által finanszírozott Al Jazeera műholdas hírcsatornának írt cikkében egy regionális elemző arra figyelmeztetett, hogy Irán „történelmi mértékű stratégiai tévedést” követ el. Az Al Jazeera, a katari kormány tulajdonában és finanszírozásával működő pánarab műholdas hírcsatornát a múltban arra használták, hogy közvetítsék Doha véleményét a regionális ügyekben.

Sultan al-Khulaifi, a Konfliktus- és Humanitárius Tanulmányok Központjának vezető kutatója ezt írta: „A konfliktusnak az Öböl-térségre való kiterjesztésével Teherán pontosan azt teszi, amit Izrael egyedül nem tudna megtenni: eltereli a háborút az izraeli-iráni tengelytől, és Irán és arab szomszédai közötti konfrontációvá alakítja azt.”

Szombaton Szaúd-Arábia védelmi minisztere és Pakisztán hadseregének főparancsnoka találkozott, hogy megvitassák az Iránból érkező támadások megállításának módjait – jelentette az állami tulajdonú Saudi Press Agency. Khalid bin Szalmán szaúdi herceg, Szalmán király fia, Rijádban Aszim Munir tábornokkal beszélgetett az iráni támadásokról. Szaúd-Arábia és az atomfegyverekkel rendelkező Pakisztán kölcsönös védelmi egyezményt írt alá, amely a bármelyik nemzet elleni támadást mindkettő elleni támadásnak tekinti.

Szombat kora reggel Iránból érkező rakéták miatt az emberek Izrael-szerte óvóhelyekre indultak, Jeruzsálemben pedig hangos robbanások hallatszottak. Az izraeli mentőszolgálatok nem jelentettek azonnal áldozatokat.

Forrás