Orosz fenyegetés miatt megerősíti norvégiai katonai jelenlétét Nagy-Britannia

Kétszeresére emeli Norvégiában állomásozó katonáinak számát Nagy-Britannia a sarkvidéki térséget érő orosz fenyegetés miatt – közölte szerdán John Healey brit védelmi miniszter. A miniszter a londoni védelmi tárca tájékoztatása szerint megállapodott a norvég kormánnyal arról, hogy három éven belül a jelenlegi ezerről kétezerre bővül a Norvégiába telepített brit katonai kontingens létszáma.

A brit fegyveres erők részt vesznek a „Sarkvidéki Őrszem” (Arctic Sentry) nevű NATO-műveletben is, amelynek részletes katonai tervezése már zajlik az atlanti szövetségen belül. John Healey szerdai nyilatkozatában kiemelte: a hidegháború óta nem volt tapasztalható a jelenlegihez mérhető fenyegetettség Oroszország részéről az északi-sarki térségben.

A brit védelmi miniszter szerint Moszkva gyors ütemben növeli katonai jelenlétét ebben a régióban, beleértve a Szovjetunió által a hidegháború idején használt régi katonai támaszpontok újbóli megnyitását is. A londoni védelmi minisztérium szerdán arra is felhívta a figyelmet, hogy a brit fegyveres erők idén két nagyszabású sarkvidéki hadgyakorlaton is vezető szerepet tölt be.

A Cold Response májusi NATO-gyakorlatra a brit királyi tengerészgyalogság 1500 különlegesen kiképzett kommandósa települ Norvégiába, a hadgyakorlat Finnországra és Svédországra is kiterjed, fő célja a stratégiai fontosságú helyszínek védelmének erősítése a fjordokban és a hegyvidékeken. Szeptemberben, a Lion Protector nevű hadgyakorlaton a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség hajt végre légi, szárazföldi és tengeri akciókat, gyakorolva a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények védelmét a szabotázsakcióktól Izlandon, Dániában és Norvégiában.

A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, elsősorban gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására. A brit védelmi tárca azt is felidézte, hogy a brit és a norvég haditengerészet közös járőrözést kezd a kritikus fontosságú infrastrukturális hálózatok – köztük a kommunikációs és elektromos kábelek, valamint a földgázvezetékek – megvédésére az orosz tengeralattjáróktól.

A második világháború alatti norvég ellenállási mozgalom egykori skóciai központjáról Lunna House-megállapodásnak nevezett, decemberben aláírt egyezmény alapján legalább 13 Type 26 típusjelű, brit fregattból álló brit–norvég flotta járőrözik majd az Atlanti-óceán északi vizein. A hajókat tengeralattjárók észlelésére, nyomon követésére és elhárítására fejlesztették ki. A brit és a norvég kormány tavaly augusztusban tízmilliárd font értékű egyezményt kötött, amelynek alapján Nagy-Britannia ilyen típusú fregattokat szállít a norvég királyi haditengerészetnek. Ez a brit védelmi ipar eddigi legnagyobb értékű hadihajóexport-megrendelése.