A Davosban megerősítették Kína egyre növekvő befolyását a világban

A koronavírus világjárvány ellenére, vagy talán épp ennek köszönhetően, az elmúlt 2020-as évet nyugodtan nevezhetjük Kína „évének”, mivel a davosi Világgazdasági Fórum, amely a múlt héten nyílt meg „legnevezetesebb vendége” a Kínai Népköztársaság vezetője, Xi Jinping volt, aki eljuttatta videoüzenetét nemzetközi rendezvény résztvevőinek.

Annak ellenére, hogy az idei Fórum a világjárvány miatt valójában nem a svájci Davosban, hanem az interneten zajlik, azt a célt szolgálja, a világ vezetői véleményt cseréljenek. És most, amikor a fórum fő témája a „bizalom helyreállítása”, Ázsia látványosan megmutatja magát.

„A 2020-as évben először, a világgazdaság több mint 50%-a Ázsiában koncentrálódott” – mondta Björg Brende, a fórum elnöke a program ismertetése során kiemelve, hogy a kerekasztal beszélgetések főbb témája „Ázsia szerepe a világgazdaság fellendítésében.”

Az idei fórumon Xi Jinping kínai vezetőn kívül részt vesz Narenda Modi indiai miniszterelnök, Szuga Josihide, Japán kormányfő és Dél-Korea elnöke, Mun Dzsein.

A kínai vezető részvétele az idei fórumon „megerősíti azt a tényt, hogy az epidemiológiai válság eredményeit nézve, amelyből Kína gazdaságilag győztesen jött ki, az ország, mint korábban is, jó kezekben és a fejlődés helyes útján van”. Mint ismeretes, Kína meglehetősen gyorsan megbirkózott a járvánnyal, annak ellenére, hogy ott kezdődött, és az egyetlen nagy gazdasági államnak bizonyult, amely a 2020-as év eredményei nézve 2,3%-os gazdasági növekedés produkált.

Az Euler Hermes biztosítási társaság tanulmányi adatai szerint, a válságnak köszönhetően Kína „két évet nyert”, és így most a Kínai Népköztársaság GDP-je 2030-ra kell, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokéval.

Ezen kívül az Eurler Hermes egy másik, szintén nagyon fontos tanulmányt végzett: a társaság elemzői a világgazdaság „súlypontjának” áthelyeződését is tanulmányozták 1998-tól napjainkig, megfigyelték, hogyan helyeződött át ez alatt az idő alatt.

Ez a tanulmány megerősítette azt a tényt, hogy ha ezen időszak elején a gazdasági „súlypont” az Atlanti-óceán térségében volt, és az USA gyors gazdasági növekedésének köszönhetően lassan nyugati irányban haladt, 2002-ben az ellentétes irányban fordult a „4 ázsiai sárkánynak köszönhetően” – Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr, 2004-től viszont, amikor Kína gazdasági növekedése először haladta meg a 10%, egyre erőteljesebben tolódik Kelet felé.

Szakértők szerint jelenleg a világgazdaság „súlypontja” Törökországtól keletre mozog, és továbbra is „könyörtelenül” folytatja útját Kína irányában. „Hosszú távú előrejelzéseink szerint a világgazdaság súlypontja 2030-ra Kína, India és Pakisztán határának találkozásánál lesz. Ez elsősorban a kínai gazdaság gravitációs vonzerejét tükrözi a világgazdaság számára, de beszélhetünk más ázsiai országról is, például Indiáról” – számolt be mondta Euler Hermes.

Paradox módon ebben a helyzetben a koronavírus járvány szinte megerősítette ezt a tendenciát, mert 2020–2021-ben a „súlypont” elmozdulásának üteme az 1,4-szerese a járvány előtti és 1,8-szerese a 2015–2019-es időszaknak.

NEWSMAKER