Rendkívül nehéz körülményekre panaszkodik a választási bizottság elnöke
Ukrajna óriási kihívásokkal néz szembe az Oroszország 2022-es támadása óta az első választások megszervezésében: az ország infrastruktúrája romokban hever, a háború miatt emberek milliói kényszerültek elhagyni otthonukat – mondta Oleh Didenko, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke a Reutersnek adott, hétfőn megjelent interjújában az MTI beszámolója szerint.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a választói névjegyzék naprakésszé tétele és a szavazás megfelelő előkészítése jelentős időt vesz igénybe. A tűzszünet és a választók számára biztonságos körülmények előfeltételei bármilyen szavazásnak – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, ezen túlmenően Ukrajna számos kihívással szembesül: állampolgárainak milliói tartózkodnak külföldön vagy a frontvonalon, az infrastruktúra megsemmisült, és a választói névjegyzék nem tükrözi a migrációs változásokat.
A választójog kérdései békeidőben is nagyon bonyolultak Ukrajnában: ezelőtt sem gyorsan és nem könnyen oldódtak meg. Most ezek a kérdések még összetettebbek, mert lényegesen több a kihívás – magyarázta. A választási bizottság elnöke szerint az orosz ellenőrzésű területeken a szavazás szóba sem jöhet, de Ukrajna biztosítani fogja a szavazati jogot azok számára, akik el tudnak jutni ukrán ellenőrzésű területekre.
Mint elmondta: a CVK januárban lehetővé tette, hogy a választók online frissítsék adataikat – ezt a funkciót 2022 óta biztonsági okokból felfüggesztették –, egy szélesebb körű erőfeszítés részeként a névjegyzék naprakésszé tételére. Rámutatott arra is, hogy jelenleg nincs végleges becslés a külföldön tartózkodó ukrán választók számáról, mivel sokan nem frissítették regisztrációjukat.
A háborút megelőzően Ukrajnának 102 szavazóköre működött nagykövetségein és konzulátusain. Ez nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsák a külföldre menekültek szavazását – emelte ki Didenko. Hozzátette a választási bizottság úgy véli, hogy a diplomáciai képviseleteken kívüli szavazókörök megnyitása a legreálisabb megoldás, mivel az online és a levélszavazás ki van téve a külső beavatkozás és a folyamat hiteltelenítésére irányuló kísérletek kockázatának.
A katonák szavazati jogának biztosítása is kihívást jelent, bár Didenko szerint Ukrajna támaszkodhat a katonai szavazás megszervezésében szerzett tapasztalataira. A 2019-es választások idején is már több ezer katona szolgált a keleti országrészben. A probléma azonban most jóval nagyobb léptékű, mivel most mintegy 800 ezer ukrán szolgál a hadseregben – emelte ki a CVK elnöke.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) decemberi felmérése szerint az ukránok mindössze 9 százaléka támogatja a tűzszünet előtti választások gondolatát. Mintegy 57 százalékuk szerint választásokra csak egy végleges békemegállapodás és a háború lezárása után kerülhet sor.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
