A balti államok evakuálási terveket dolgoznak ki

Észtország, Lettország és Litvánia vészhelyzeti és a lakosság lehetséges evakuálásának terveit dolgozza ki Oroszország katonai kiadásai növekedése miatt, közölte a Reuters.

Megjegyezték, hogy a balti országok aggódnak Oroszország hatalmas katonai kiadásai miatt a 2022-es Ukrajna elleni invázió kezdete óta. Ezért cselekvési terveket dolgoznak ki több százezer ember esetleges evakuálására arra az esetre, ha felhalmozódnak vagy támadnak az orosz csapatok. Észtország, Lettország és Litvánia folyamatosan emlékezteti NATO-partnereit az esetleges orosz agresszió veszélyére, felhívva a figyelmet a kibertámadásokra, a dezinformációs kampányokra, valamint az orosz repülőgépek és drónok a légterükbe való behatolásának közelmúltbeli eseteire.

Moszkva azonban azt állítja, hogy nem tervezi a Szövetség megtámadását. Ugyanakkor a balti államok, a második világháborús szovjet annektálás történelmi tapasztalatait figyelembe véve jelentősen megnövelték védelmi kiadásaikat Oroszország Ukrajna teljes körű inváziója után annak ellenére, hogy Oroszország többször is tagadta ezen szándékait.

„Különböző veszélyek, fenyegetettségek lehetnek”, mondta Renatas Požela, a litván Tűzoltó Szolgálat vezetője.

Hozzátette, hogy ez egy erős hadsereg telepítése is lehet a balti határok mentén, amely megpróbálhatja elfoglalni mindhárom országot három nap vagy egy hét alatt.

A balti államokban és azok határain túl megvitatott forgatókönyvek a lehetséges fenyegetések széles skáláját ölelik fel: a közlekedési és kommunikációs hálózatok szabotázsától kezdve az orosz ajkú kisebbségek közötti tömeges zavargásokon át a szervezett migránsáradatig, vagy akár a pánikot és tömeges menekülést kiváltó dezinformáció terjesztéséig.

A litván hatóságok már aktívan készülnek a potenciális válsághelyzetekre. A vilniusi gyakorlatok során több száz ember evakuálását begyakorolták, de a valódi tervek több százezer ember evakuálására vonatkoznak. Különös figyelmet fordítanak az Oroszországi Föderációval vagy Fehéroroszországgal határos 40 km-es körzetben élő lakosokra – ez körülbelül 400 ezer embert jelent. Kaunasban akár 300 ezer ember iskolákban, egyetemeken, templomokban és sportcsarnokokban való elhelyezésére is készülnek. Vilniusban már kijelölték a gyülekezési pontokat, az evakuálási útvonalakat, a tartalékokat tároló raktárakat és a szállítást.

Vészhelyzet esetén a katonai felszerelések telepítése lesz a prioritás a stratégiailag fontos Suwalki-korridoron keresztül – ez az egyetlen szárazföldi útvonal, amely összeköti a Baltikumot Lengyelországgal. Hasonló tervek szerint Észtország lakossága mintegy 10%-ának, Lettország pedig állampolgárai akár egyharmadának átköltöztetését tervezi. Ahogy Litvánia nemzetbiztonsági minisztere megjegyezte, ezek az intézkedések jelzésértékűek a társadalom számára: a régió országai kinyilvánítják, hogy készen állnak a megelőző intézkedésekre és a potenciális válságok kezelésére.