Kallas: jóvátétel fizetése nélkül Moszkva nem kap a befagyasztott orosz vagyonból

Az EU külügyi főképviselője kijelentette, hogy a befagyasztott vagyont nem adják vissza Oroszországnak, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Kallas a külügyminiszterek koppenhágai informális találkozóján azzal érvelt, hogy az uniónak fel kell készülnie egy esetleges tűzszünet esetére.
Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy Oroszország nem kapja vissza a befagyasztott vagyonát, ha Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának. Kallas a külügyminiszterek koppenhágai informális találkozóján azzal érvelt, hogy a blokknak fel kell készülnie egy esetleges tűzszünet vagy békeszerződés esetére.

„Nem tudjuk elképzelni, hogy ha tűzszünet vagy békemegállapodás jön létre, akkor ezeket a vagyontárgyakat visszaadják Oroszországnak, ha nem fizették ki a jóvátételt” – mondta a főképviselő.

Az EU külügyminiszterei Koppenhágában tartják informális külügyminiszteri tanácskozásukat, amelyen az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. Ebben a formátumban a miniszterek nem hoznak döntéseket, csak alaposan megvitatják a kérdéseket.

Ukrajna teljes körű lerohanása után az Európai Unió úgy döntött, hogy 210 milliárd euró értékben befagyasztja az orosz állami vagyont. Ezt az összeget nem kobozzák el, de a hozamait az EU arra használja fel, hogy támogassa Ukrajna háborús erőfeszítéseit.

Korábban szakértők arra figyelmeztettek, hogy a befagyasztott vagyon esetleges elkobzása és felhasználása példátlan lenne, és jogi aknamezőt jelenthetne az EU számára.

A befagyasztott vagyon legnagyobb részét, 183 milliárd eurót Belgiumban, a pénzügyi tranzakciókat bonyolító Euroclear elszámolóház egyik fogadó országában tartják. Ezek az eszközök az orosz központi bank tulajdonában vannak, az eredetileg rövid lejáratú államkötvények formájában tartotta őket.

Az EU-ban Lengyelország és a balti országok támogatták a befagyasztott eszközök teljes elkobzását, míg Belgium, Németország és Franciaország jogi fenntartásokkal élt.

A hét elején Magyarország beperelte az EU Tanácsát a befagyasztott orosz vagyon kamataiból Ukrajnának nyújtott több milliárd eurós támogatásról szóló döntés miatt.

Budapest azzal érvelt, hogy az Európai Békefenntartási Eszköz (EPF), a szövetséges országoknak nyújtott katonai segélyeket elősegítő pénzügyi program megsértette az uniós jogot azzal, hogy figyelmen kívül hagyta Magyarország ellenkezését ebben az ügyben.

Ukrajna évente 3-5 milliárd eurót kap az EPF-programon keresztül, amelyet szinte teljes egészében az Európában befagyasztott orosz vagyon kamataiból finanszíroznak.

Forrás