Az orosz propaganda fokozta az Azerbajdzsán-ellenes retorikát

A moszkvai sajtó hisztérikus reakcióját az magyarázza, hogy Oroszország érzi, hogy elveszíti befolyását a Dél-Kaukázusban. Az orosz propaganda kemény Azerbajdzsán-ellenes retorika hullámát indította el – a „Nyugatnak való behódolás” vádjától a közvetlen háborús fenyegetésekig, számolt be az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács Dezinformáció Elleni Központja.

Megjegyezték, hogy ennek oka Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök nyilatkozata és az általa aláírt rendelet volt, amely 2 millió dollár humanitárius segélyt irányzott elő Ukrajnának, miután Oroszország csapást mért az odesszai régióban található Socar kőolajlelőhelyre és az azerbajdzsáni gázt Ukrajnába szállító gázkompresszor-állomásra. A forrásokat azerbajdzsáni elektromos berendezések vásárlására és Ukrajnába való szállítására fogják fordítani.

A Dezinformáció Elleni Központ hangsúlyozta, hogy az orosz sajtó ilyen hisztérikus reakcióját az magyarázza, hogy Oroszország felismerte – elveszíti befolyását a Dél-Kaukázusban. „Moszkva már nem diktálhatja politikai vagy gazdasági akaratát Azerbajdzsánnak. Ezért a propaganda fenyegetésekkel, a tények eltorzításával és a hazai orosz közönségnek szánt „katonai” retorikával próbálja kompenzálni a valódi nyomásgyakorlás elvesztését” – jegyezte meg a Központ.

A Központ hangsúlyozta, hogy Baku következetesen az orosz uralom alóli felszabadulás politikáját folytatja, és fokozza a Kreml propagandájával szembeni ellenlépéseit. Többek között az úgynevezett azerbajdzsáni „Orosz Házat”, amely a „együttműködés” égisze alatt működött és az orosz érdekeket képviselte, korábban bezárták. Az azerbajdzsáni hatóságok számos orosz propagandista sajtóorgánum tevékenységét is korlátozták.