A NATO-fegyverkezésről nem volt jó szava Lulának a BRICS-csúcs megnyitóján

Számos aktuális gazdasági és politikai kérdésben szembe kerülhetnek Donald Trump kabinetjével a feltörekvő országokat egyesítő, a G7 alternatíváját jelentő BRCS-tagállamok vasárnapi, brazíliai csúcstalálkozójukon. Washington vámpolitikája mellett kenyértörésre adhat okot a palesztin-izraeli konfliktus is a Rio de Janeiróban tanácskozó államok részéről.

A BRICS vezetői készen állnak arra, hogy Donald Trump amerikai elnökkel ellentétes álláspontot képviseljenek a kereskedelmi vámok, a közel-keleti konfliktusok egyes aspektusai és az éghajlatváltozás kezelésének szükségessége tekintetében – erről írt a Bloomberg a kormányközi szervezet vasárnapi, kétnapos brazíliai csúcstalálkozója előtt.

Az északatlanti fegyverkezést állította célkeresztbe a brazil elnök Lula da Silva nyitóbeszédében Rio de Janeiróban, amikor összeült a fejlődő országok BRICS csoportjának csúcstalákozója.

A NATO a globális fegyverkezési versenyt segíti elő azzal a döntésével, hogy tagországok védelmi kiadásaikat a GDP 5 százalékára növelik – szögezte le a vendéglátó ország elnöke az MTI jelentése szerint.

 A NATO-tagországoknak könnyebb „előteremteni a GDP 5 százalékát katonai kiadásokra”, mint kiutalni a GDP korábban ígért 0,7 százalékát a fejlődő országoknak. „Sokkalta könnyebbé vált forrásokat irányítani a háborúk fenntartásába, mint befektetni a béke elérésébe” – tette hozzá.

Aggasztó vámtarifák

A BRICS-országok öt alapító állama Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika. A szervezet legújabb teljes jogú, úgynevezett BRICS+ tagjai Egyiptom, Etiópia, Irán, Indonézia és az Egyesült Arab Emírségek. Elemzők szerint a BRICS gazdasági-politikai alternatívát jelent a G7-ekkel és az általuk vezetett intézményekkel szemben. A brazíliai BRISC-csúcsra készített nyilatkozattervezetben a vezetők „komoly aggodalmukat” fejezik ki az egyoldalú amerikai vám- és nem vámjellegű intézkedésekkel kapcsolatban – közölték az üzleti lappal két, a brazíliai csúcson résztvevő kormány tisztviselői.

A kormányfők elítélik a „nemzetközi joggal ellentétes egyoldalú kényszerítő intézkedések” bevezetését is – mondták a tisztviselők, akik névtelenséget kértek, mivel a megbeszélések zártkörűek, és a végleges közlemény szövege még változhat.

Bár a tervezetben nem említik név szerint a Trump-kabinetet, a vezető feltörekvő piacok országai egyértelműen az Egyesült Államokra utalnak, miután az amerikai elnök egyoldalú vámokat vetett ki világszerte több országra. A büntetővámokkal szembesülve az alapító BRICS-tagok, köztük India, sietnek megállapodásokat kötni az Egyesült Államokkal, mielőtt július 9-én a Trump által bevezetett vámok hatályba lépnek.

Megosztó konfliktusok

Érezhető egyes BRICS-tagállamok vonakodása azzal szemben, hogy közvetlenül konfrontálódjanak a Trump-kabinettel. A blokkon belüli megosztottságot tükrözi, hogy egyesek – például India – közelebb állnak Washingtonhoz, mint mások. Ezek a tagállamok attól is tartanak, hogy a BRICS a legnagyobb tagállam, Kína eszközévé válhat.

Ennek ellenére a brazil elnök, Luiz Inacio Lula da Silva által Rio de Janeiróban fogadott BRICS-országok politikájuk bizonyos aspektusaikban egyértelműen ellentétben állnak a Trump-kormányzattal. Ilyen a Közel-Kelet kérdése is: a szövegtervezet szerint több utalást tartalmaz Izrael gázai, Hamász elleni háborújára.

A chathamhouse.org, egy brit think tank weboldalának elemzése hozzáteszi: az iráni–izraeli háború és Oroszország ukrajnai inváziója is zavaró tényezőt fog jelent a csúcs eredményessége szempontjából, amelyben Brazília reménykedett, amikor átvette a blokk elnökségét.

A think tank hozzáteszi: a tagállamok korábban kialakított megítélése „a nyugati felelőtlenségről és kivételezettségről” az Egyesült Államok Irán elleni bombázása és Európa visszafogott reakciója miatt még élesebbé vált, ami miatt a BRICS+ tagországok számára nehéz lesz hallgatniuk e kérdésekben.

Ki szabályozhatja az AI-t?

Nem véletlen műve az a szándék, hogy ez a szövegrész is bekerüljön a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat a végleges szövegbe: július 7-én, a csúcs hétfői lezárásának napján fogadja Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt a Fehér Házban. A BRICS-vezetők emellett várhatóan kifejezik támogatásukat a párizsi klímaegyezmény iránt – amelyet Trump egyoldalúan felmondott –, miközben a mesterséges intelligencia globális szabályozását szorgalmazzák a potenciális kockázatok enyhítése érdekében. Az Egyesült Államok vezeti a mesterséges intelligencia fejlesztésének versenyét, és ellenzi az Európai Unióhoz hasonló szervezetek szabályozási kísérleteit.

(hirado.hu)