Az Európai Bizottság minden vádpontban veszített a Pfizergate perében

Az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Bizottság azon döntését, amely megtagadta a New York Times újság hozzáférését Ursula von der Leyen elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott üzenetekhez, mivel az Európai Bizottság nem tudta hihetően megmagyarázni, hogy miért nem rendelkezik a szövegekkel.

Miután az Európai Bizottság és a The New York Times között hosszas huzavona folyt a Pfizer COVID-19 vakcinaszerződéseit övező átláthatóságról, az Európai Bíróság (EB) ma úgy határozott, hogy a Bizottság „nem adott elfogadható magyarázatot a kért dokumentumok birtoklásának elmaradására”.

A Bíróság szerint a Bizottság nem állíthatja egyszerűen azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal; hiteles magyarázatot kell adnia, amely lehetővé teszi mind a nyilvánosság, mind a Bíróság számára, hogy megértse, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy a The New York Times releváns és egybehangzó bizonyítékokat szolgáltatott, amelyek arra utalnak, hogy a Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között szöveges üzenetek váltották egymást a COVID-19 vakcinák beszerzésével kapcsolatban.

„Ezek a szerződések teljesen példa nélküliek voltak egy teljesen példa nélküli kontextusban” – mondta egy uniós tisztviselő az ítélet kihirdetése előtt.

A Pfizer-BioNTech vakcina volt az első, amely 2020 decemberében kapott uniós engedélyt, miután 200 millió adagra vonatkozó előzetes vásárlási megállapodást kötöttek.

A 2021 márciusában és májusában kötött későbbi szerződések további 2,4 milliárd euró értékű adagot biztosítottak, további 900 millió eurós opcióval.

A kiadvány 2021-ben, Bourlával készített interjúk során leplezte le az üzenetek létezését, de akadályokba ütközött, amikor hozzáférést kért hozzájuk. A Bizottság azt állította, hogy nem tudja rendelkezésre bocsátani a szövegeket.

Miután többször is sikertelenül próbálták megszerezni az üzeneteket, a The New York Times 2023 januárjában az Európai Bíróság elé terjesztette az ügyet.

Az Európai Bizottság közleményt adott ki a bíróság ítéletére reagálva, amelyben kijelentette, hogy alaposan megvizsgálja a bíróság döntését, és dönt a következő lépésekről.

A Bizottság közölte, hogy a végrehajtó hatalom a New York Times eredeti kérésére „új döntést fog elfogadni, amely részletesebb magyarázatot ad”.

„Az átláthatóság mindig is kiemelkedő fontosságú volt a Bizottság és von der Leyen elnök asszony számára. Továbbra is szigorúan betartjuk a kötelezettségeink betartatása érdekében hatályos szilárd jogi keretet” – tették hozzá.

A mai ítélettel a Bíróság megállapította, hogy a Bizottság nem tisztázta megfelelően, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ha igen, a törlés szándékosan vagy automatikusan történt-e.

„Naponta számos interakció zajlik a Bizottság tagjai, a Bizottság összes alkalmazottja és a külső érdekelt felek között” – mondta egy uniós tisztviselő az ítélet előtt, hozzátéve, hogy ezek az interakciók többnyire e-maileken, szöveges üzeneteken és más alkalmazásokon keresztül zajlanak, és gyakorlatilag lehetetlen lenne mindezen kommunikációkat regisztrálni.

A tisztviselő azt mondta, hogy téves azt állítani, hogy a Bizottság tagadta a Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti szöveges üzenetek létezését, a vezető azt állította, hogy a párbeszédek nem tartalmaztak fontos információkat.

Az EU 2001-es, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló rendelete értelmében a szöveges üzenetek „dokumentumnak” minősülnek, és azokat meg kell őrizni, valamint kérésre hozzáférhetővé kell tenni – érvelt a New York Times.

A rendelet a dokumentumot úgy határozza meg, mint „bármely olyan tartalom, bármilyen adathordozón (papíron írott, elektronikus formában tárolt, vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvételként) rögzítve, amely az intézmény felelősségi körébe tartozó politikákkal, tevékenységekkel és döntésekkel kapcsolatos kérdésre vonatkozik”.

A Bíróság szerint ebben a konkrét helyzetben a Bizottság nem állíthatja egyszerűen azt, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal, hanem hihető magyarázatot kell adnia, amely lehetővé teszi a nyilvánosság és a Bíróság számára, hogy megértsék, miért nem találhatók meg ezek a dokumentumok.

Az uniós bírák számára a Bizottság nem részletesen ismertette, hogy milyen típusú kutatásokat végzett ezen dokumentumok felkutatására, illetve hogy hol történtek ezek a kutatások. Ennek megfelelően nem adott elfogadható magyarázatot a kért dokumentumok birtoklása elmaradásának igazolására.

Továbbá a Bizottság nem tisztázta megfelelően, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ha igen, a törlés szándékos, automatikus, vagy az elnök mobiltelefonjának időközbeni cseréje miatt történt-e.

Az Európai Bizottságnak két hónapja van fellebbezni a Bíróság döntése ellen.

Forrás