Az északi országok egy „B tervet” készítenek elő arra az esetre, ha háború törne ki az Oroszországi Föderációval

Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, az északi blokk megkezdte katonai erőforrásainak konszolidálását és a felkészülést egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal.

Dánia, Norvégia, Finnország és Svédország egyesíti erőit az esetleges orosz agresszió elhárítása érdekében, még akkor is, ha a NATO támogatása csökken. Ezt a megközelítést „B tervnek” is nevezik, ha a Szövetség nem működik, számolt be a The Wall Street Journal április 22-én, kedden.

Miután Finnország és Svédország csatlakozott a NATO-hoz, a négy északi ország elkezdte konszolidálni katonai erőforrásait és felkészülni egy esetleges fegyveres konfliktusra Oroszországgal, amely az elemzők szerint az évtized végére képes lesz helyreállítani a harci potenciált a Szövetséggel való szembeszálláshoz.

Mindegyik országnak megvan a saját szakiránya: Svédország fejlett védelmi iparral rendelkezik (többek között tengeralattjárók, vadászgépek és tankok gyártásával), Norvégia fejlett tengeri és sarkvidéki képességekkel, Finnország Európa egyik legnagyobb hadseregével és erős tüzérségével rendelkezik, Dániának tapasztalt különleges erőkkel rendelkezik, többek között Afganisztánban és Irakban. Együttesen a GDP-jük csak alig kisebb, mint Oroszországé.

Az Északi Blokk modellként szolgálhat más országcsoportok, például a Fekete-tenger körüliek számára – jegyezte meg Matti Pesu, a Finn Külügyi Intézet vezető munkatársa. Elmondása szerint egy ilyen modell biztosítékká is válhat a jövőre nézve, ha Trump intézkedései miatt összeomlik a transzatlanti szövetség.

2023-ban az országok közös parancsnokság alá vonták légierőiket, és a Nordefco kezdeményezés részeként 2030-ig közös védelmi koncepciót fogadtak el. Ez az első ilyen jellegű társulás a régióban a 15. század óta – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára.

„Ez egy lehetséges B terv, ha a NATO esetleg működésképtelenné válik” – magyarázta Pesu.

A dán hírszerzés szerint Oroszország 3-5 éven belül visszanyerheti erejét és háborút indíthat egy vagy több európai ország ellen – különösen, ha békét köt Ukrajnával, ami lehetővé tenné a Kreml számára a hadsereg újrafelfegyverzését.

Az északi országok Ukrajna legaktívabb adományozói közé tartoznak. A GDP aránya alapján Dánia a második, Finnország az ötödik, Svédország a hatodik, Norvégia pedig a tizenegyedik helyen áll. Oslo nemrégiben megduplázta a Kijevnek nyújtott támogatását, meghaladva a 8 milliárd dollárt 2024-ben. Koppenhága pedig elindította a „dán modellt” a segélyezésben – az ukrán kormány közvetlenül a dán védelmi vállalatoktól szerez be fegyvereket. A módszer egyre népszerűbb az EU-tagállamokban.

„Védelmi iparaink egyesítése nagyon erőteljes elrettentő jelzés Oroszország számára” – mondja Anna Wieslander, az Atlanti Tanács munkatársa.