Sandu az orosz katonák kivonását és a békefenntartók lecserélését követeli

Maia Sandu megválasztott moldovai elnök hétfőn úgy foglalt állást, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonáit és fegyvereit a szakadár oroszbarát Dnyeszter menti területről, az ott szolgáló orosz békefenntartókat pedig fel kell váltaniuk az EBESZ égísze alatt tevékenykedő polgári megfigyelőknek.

Az Interfax ismertetése szerint Sandu kitért arra, hogy a Dnyeszter-melléken állomásozó orosz hadseregcsoport két részből áll: egy műveleti egységből (OGRV), amely mindenfajta hivatalos megállapodás híján állomásozik Moldova területén, valamint egy békefenntartó egységből. „Nincs és sohasem volt megállapodás ezeknek a csapatoknak az állomásoztatásáról, hiányzik Moldova beleegyezése e hadseregcsoport állomásoztatásához az országunkban. Ki kell vonni őket az ott tárolt fegyverekkel és lőszerekkel együtt” – szögezte le.

Az orosz kontingens másik része békefenntartó feladatokat lát el. Sandu úgy foglalt állást, hogy az orosz békefenntartókat fel kell váltaniuk az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égísze alatt tevékenykedő polgári megfigyelőknek, „tekintettel arra, hogy fegyveres összetűzések veszélye már rég nem áll fenn”. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem újfajta kezdeményezés, hanem Moldova hivatalos álláspontja, amelynek Chisinau az elmúlt években többször is hangot adott. Sandu szerint Oroszország más véleményen van, a két ország párbeszédet fog folytatni egymással, és Chisinau nyitottságot tapasztalt Moszkva részéről. „Független ország vagyunk, amely nem akar külföldi csapatokat a területén” – szögezte le a volt Európa-barát kormányfő, aki a november 15-i elnökválasztáson fölényesen legyőzte Igor Dodon hivatalban lévő oroszbarát államfőt.

Sandu azt is kijelentette, hogy lendületet akar adni az „öt plusz kettő” – Moldova, Dnyeszter-mellék, EBESZ, Oroszország, Ukrajna, illetve amerikai és európai uniós megfigyelők – formátumban folytatott rendezési tárgyalásoknak.

Jelenleg mintegy 1700 orosz katona állomásozik a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság területén. Két gépesített lövész zászlóalj éves váltásban békefenntartó feladatokat lát el, és van még egy őrző és egy kiszolgáló zászlóalj is. Ezek az egységek adják a szakadár területen az orosz katonai jelenlétet. Az orosz kéksapkásokat 1992. július 29-én vezényelték a területre, ahol akkoriban harcok dúltak. A békefenntartók kiküldése a nyolc nappal korábban aláírt válságrendezési megállapodás alapján történt, amelyet az orosz és a moldovai elnök írt alá a szakadár terület vezetőjének jelenlétében. A katonák a Dnyeszter mentén húzódó biztonsági elválasztó övezetben végeznek békefenntartó feladatokat moldovai és Dnyeszter menti békefenntartókkal, illetve ukrán katonai megfigyelőkkel együtt.

A többi orosz katona őrzi a Kolbaszna faluban lévő lőszerraktárakat, ahol jelenleg több mint húszezer tonna lőszert tárolnak, amelyet a szovjet csapatok európai kivonása után halmoztak fel ott. A lőszerek elvitele és újrahasznosítása 2003-ben megkezdődött, de a szakadár hatóságok leállították a folyamatot a moldovai belviszály súlyosbodásakor.

A szakadár terület köztársaság elnöke, Vagyim Krasznoszelszkij határozottan ellenzi az OGRV-katonák kivonását, de támogatja a lőszerek elszállítását, azzal, hogy minden ilyen kérdés megvitatása kizárólag Oroszország részvételével képzelhető el.

A Szovjetunió széthullása nyomán a szovjet tagköztársaság parlamentje 1991. augusztus 27-én deklarálta függetlenségét. A Dnyeszteren túli, zömében oroszok lakta terület öt nappal később kinyilvánította elszakadását Moldovától. Elhúzódó háborúskodás után, 1994-ben különleges autonómiát biztosítottak a szakadár területnek és a délen alakult Gagauz Köztársaságnak. A gagauzok ezt elfogadták, a Dnyeszteren túli terület azonban őrzi különállását az ott állomásozó orosz katonaság védőszárnyai alatt.

MTI