Oroszi József: Igyekszünk minden hozzánk tartozó falut egyformán támogatni

A „Nagyszőlősi járás” területén két magyar többségű kistérség is létrejött Tiszaújlak és Tiszapéterfalva központtal. Az utóbbi kistérség megválasztott polgármestere Oroszi József, aki válaszolt néhány kérdésre.

– Milyen lesz a felállás a frissen megalakult Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanácsban?

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) összesen 26 képviselőt indított a kistérségi tanácsban lévő helyekért az október végén megrendezésre került helyhatósági választásokon, melyek közül 17 emberünk foglal helyet a vezetőségben. Az új adminisztrációs területhez összesen 16 falu tartozik: Tiszapéterfalva, Tiszabökény, Forgolány, Nagypalád, Fertősalmás, Nevetlenfalu, Szőlősgyula, Batár, Aklihegy, Akli, Újakli, Csepe, Hetenye, Feketeardó, Hömlőc és Csomafalva. A kistérség létrejöttét 6 korábbi önkormányzat egyesülése eredményezte. A kistérség jövendőbeli elöljárói között találhatunk még három Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és további hat Ridne Zakarpattya színeiben szereplő képviselőt. Az említett pártok képviselői is többnyire magyar ajkúak. Remélem, hogy a jövőben együtt tudunk majd működni a többiekkel, bár nagy örömünkre szolgál, hogy az abszolút többségünk (a KMKSZ-frakció többsége a kistérségi tanácsban – a szerk.) a más pártok képviselőivel kötött koalíció nélkül is megvan.

– Sokan attól tartanak, hogy a felmerülő adminisztratív és egyéb típusú kérdésekkel majd mindenkinek be kell utazni egészen Tiszapéterfalvára.

– Ezt a jelenséget szeretnénk elkerülni, hisz tisztában vagyunk azzal, hogy a megalakult kistérség infrastrukturális fejlettsége még koránt sincs olyan szinten, mint amilyenen kellene lennie, ezért szeretnénk megoldani, hogy minden korábbi önkormányzati központban (Feketeardó, Csepe, Nevetlenfalu, Szőlősgyula, Nagypalád) legyenek sztároszták és más képviselők, akik munkájukkal elősegítik, hogy ne kelljen minden apró-cseprő dolog miatt beutazni Péterfalvára.

– Van-e valamilyen különösebb oka, hogy pont ezek a falvak alkotják a kistérséget?

– Ez a fajta tömörülés a KMKSZ megyei frakciójának a részletesen kidolgozott terve volt, bár Nevetlenfalu szeretett volna egy saját központú, de egy kisebb területet kialakítani. Ezzel nem is lett volna semmi gond, de az így majd odatartozó ukrán falvak lakosságával kiegészülve sajnos nem lett volna meg a magyar többség, így az az ötlet elvetésre került. Kistérségünkben jelenleg 73 százalék a magyarság aránya. Mindenképpen meg kell említenem, hogy rendkívül érdekes, hogy azokból a falvakból is érkezett nem kevés számú szavazat a KMKSZ-jelöltekre, amelyekben kisebb a magyarság aránya.

– Vannak-e konkrét tervek a kistérség fejlesztésére?

– Sajnálatos módon a pénzügyi finanszírozás még nincs véglegesítve: egyelőre még ködös előttünk, hogy honnan és milyen típusú anyagi források állnak majd a rendelkezésünkre a fejlesztések végrehajtására. Mindenképpen szeretnénk folytatni a már megkezdett útfelújításokat, továbbá még néhány óvoda, iskola és egyéb kulturális intézmény is felújításra szorul, bár hála a KMKSZ segítségének, ebben is határozottan jobban állunk, mint tettük azt 5 éve. Továbbá ha erőnk és persze a források engedik, szeretnénk szennyvíz- és vízhálózatot is kialakítani, ami a XXI. században alapvető életszükséglet. Ám ami a legfontosabb, minden tehetségünkkel és tudásunkkal az a célunk, hogy működő- és életképessé tegyük a kistérséget.

– Miben lát potenciált?

– Fontos, hogy van egy erős, céltudatos és döntőképes tanácsunk, amellyel hiszem, hogy produktívan tudunk haladni a falvak fejlődését elősegítő munkálatok során. Említést kell tenni a kistérség mezőgazdasági termeléséről, hisz rengeteg gazda művel földet a vidékünkön. Nagy terület vagyunk, jó földdel, és kellő gépállomány is a rendelkezésünkre áll a magas mezőgazdasági termelés fenntartásához és akár bővítéséhez is. Örömünkre szolgálna, ha sikerülne újra megnyitni a használaton kívül lévő konzervgyárat, továbbá tervben van egy terményszárító kivitelezése is.

Rendkívüli fontossággal bírna és hatalmas fejlődést eredményezne a Nagypalád–Nagyhódos közötti határátkelő megnyitása, mert nem csupán csökkentené a gyakran túlzsúfolt újlaki határátkelő forgalmát, de rengeteg új lehetőséget is adna, melyeket kihasználva még nagyobb ütemben haladna kistérségünk fejlődése.

Ami viszont a többi kistérséggel szemben nagy hátrány a számunkra, hogy mivel a tömörülő falvak száma magas, ezért jóval több közigazgatási intézménnyel rendelkezünk, mint mások, de igyekszünk élni az adott lehetőségeinkkel, és minden falut egyformán támogatni, fejleszteni.

 (SD/Kárpátalja hetilap)