Tüntetés hullám a válasz a koronavírus korlátozásokra Európában és az USA-ban

Az emberek szabadság vágya szinte a DNS-ébe van kódolva. Néhányan hajlandók inkább koronavírusban meghalni, mintsem karantén korlátozások ketrecében élni. És itt nem fennkölt elvekről van szó, hanem a túlélés kérdéséről.

A gazdagok és a szegények közötti szakadék egyre nyilvánvalóbbá válik

Még áprilisban a Bloomberg azt jósolta, hogy a koronavírus-járvány után sok zavargás és tüntetés lesz a világon, mivel a járvány a szegényeket sújtja leginkább. A gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenség pedig még nyilvánvalóbb és feltűnőbb lesz, mint a járvány előtt volt.

Karanténba vonulni egy több száz négyzetméteres birtokon, úszómedencével, edzőteremmel és teniszpályával vagy egy 30 négyzetméteres „egyszobásban” még egyenlőtlenebb körülményekbe sodorja az embereket. A statisztikai adatok szerint az euró zónában a magasabb jövedelmű család lakóterülete átlagosan 72 négyzetméter, míg a szegényebbeknél mindössze 38 – közölte az UNIAN.

És még itt van a pénzügyi kérdés: az átlagos vagy az átlag feletti vagyonnal rendelkező embereknek általában vannak passzív jövedelemforrásaik, bizonyos „pénzügyi párnájuk” van vagy lehetőségük van a távmunkára, míg a szegény emberek a legkiszolgáltatottabbak, mert a munkahelyével együtt a létfenntartás eszközét veszítik el.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet előrejelzései szerint világszerte 95 millió munkahely szűnik meg, a bolygón pedig 1,25 milliárd ember veszíti el jövedelmének jelentős részét.

Tiltakozások a karantén korlátozások szigorítása ellen

És ezek a jóslatok már kezdenek valóra válni. A karantén intézkedések intenzívebbé válása, és valójában az emberek szabadságjogainak korlátozása, mint például a munkához való jog vagy a szabad mozgáshoz való jog, számos országban tömegtüntetéseket váltott ki, amelyek zavargásokká fajultak.

Október végén Olaszországban, ahol a legtöbb ember halt meg koronavírus fertőzésben, a polgárok tömeges tiltakozásokat szerveztek a koronavírus második hulláma miatt megszigorított karantén intézkedések ellen. Mindez azok után történt, hogy a kormány 2021. január 31-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot. Vagyis még 3,5 hónapra. Milánóban, Genovában, Nápolyban, Torinóban, Rómában még összecsapások is voltak a tüntetők és a rendőrség között – tájékoztatott a ZIK az olasz sajtóra hivatkozva.

Spanyolországot október végén a Barcelonai tüntetések és összecsapások rázták meg. Az egész egy békés tiltakozással kezdődött a rendkívüli állapot további 6 hónapos meghosszabbításával kapcsolatban, 2021. május 9-ig – közölte a ТСН.

A németországi Lipcsében 20 000 ellenzője volt a korlátozásoknak, akik 90%-a nem volt hajlandó védőmaszkot viselni. Az egész pogromokkal és a rendőrséggel folytatott harcokkal végződött. November 21-én, szombaton az ország vezetése tiltása ellenére a tüntetők ismét Lipcse, Hannover és más városok utcáira vonultak.

Júliusban tömeges tiltakozás tört ki a karantén intézkedések újbóli bevezetése ellen Szerbiában. Mindez zavargásokká, súlyos összecsapásokká fajult, a rendőrséggel könnygázt vetett be és botokkal verte a tüntetőket. Ennek eredményeként a tüntetők elkezdtek randalírozni és öt rendőrautót felgyújtottak.

A Carnegie Nemzetközi Béke Alapítvány becslései szerint márciusban és október hónapok között 26 országban több mint 30 nagy tiltakozási akció zajlott a karantén korlátozások ellen – közölte a Dzerkalo Tizsnya. Elemzők megjegyezték, hogy az új évtized kezdete óta az emberiség a „tömeges tüntetések korszakába” lép. 2009 óta a felkelések száma évente 11,5%-kal nő. Az előrejelzések szerint a koronavírus katalizátorrá válik a lakosság számára, amely igazságtalanságot érez önmaga iránt a karantén miatt, és emiatt elveszíti munkahelyét vagy vállalkozását. A jövőben a feszültség csak nőni fog, és következményei jóval a járvány vége után még érezhetőek lesznek.

Okszana CSOPAK