A tálibok felpörgették az afgán bányaipart

Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni. Azonban az országot stabilizálták a tálibok, így felpörgött az afgán bányaipar.

Az afgán bányászati minisztérium rendszeresen hirdet pályázatokat a feltárási és kitermelési projektekre, valamint Kabul rendszeresen listát küld az országban jelen lévő nagykövetségeknek a tervekről, hogy külföldi cégeket kérjen fel a jelentkezésre. A Világbank szerint az eredmények már láthatók: a 2023-as pénzügyi évben a bányászat és kőfejtés 6,9 százalékos bővülése segítette az ipari szektor 2,6 százalékos növekedését.

Bár az ázsiai ország szankciók alatt áll, a Kabullal diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat ápoló országok, például Irán, Törökország, Kína, Üzbegisztán és Katar, megragadták a lehetőséget. Peking különösen aktív: a kínai állami tulajdonú China Metallurgical Group a Kabultól 40 kilométerre fekvő Mesz Ajnakban folytat kitermelést, ahol a világ egyik legnagyobb rézlelőhelye található.

A cég 2007-ben kötött szerződést az akkori afgán vezetéssel, de az országban dúló harcok késleltették a projekt megvalósítását. A tálibok azonban felújították a megállapodást, így tavaly nyár óta folyik a bányászat. Az AFP-nek források elárulták: a kínai vállalatok legalább három másik nagy beruházást indítottak el.

Előfordul, hogy afgán üzletemberek is beszállnak az ágazatba: a Goshta-hegy oldalába vájt bányát helyi vállalkozók üzemeltetik, ahol drágaköveket (jáde, nefrit) hoznak a felszínre. A kitermelt anyagok nagy részét Kína vásárolja fel, és ékszerek készítéséhez használják. Az afgán bányászati minisztérium a hírügynökség kérdésére elárulta: az ágazat 2021 óta 150 ezer munkahelyet teremtett.

Afganisztán kincsei

Afganisztán gazdag ásványkincsekben, ezek értékét ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldfémek, drágakövek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni.

A kitermelést segíti az olcsó munkaerő és a laza szabályozás, valamint az egyre javuló közbiztonság. A tálibok a 2021-es hatalomátvételük óta többször súlyost csapást mértek az Iszlám Államra, így a terrorszervezet meggyengült. Ez lehetővé tette, hogy a külföldi cégek fokozzák tevékenységüket az országban.

Ennek ellenére szórványosan előfordulnak még külföldiek elleni támadások, amelyeket az Iszlám Állam csoport vállalt magára, legutóbb januárban végeztek a terroristák egy kínai bányásszal. Bár a föld mélyén rejtőző anyagok és energiahordozók iránt több ország is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás.

Tovább nehezítik a kitermelést Afganisztán domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya.

Kabul mindezek ellenére bizakodó, a kitermelés bővülése pedig az afgán vezetést igazolja. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a laza szabályozás környezeti sebeket hagyhat maga után, ami hosszabb távon sok pénzbe kerülhet az országnak.

A bányászati minisztérium azonban azt állítja, hogy betartatja a hatályos jogszabályokat minden céggel, bár részleteket nem közöltek. Ez azonban aligha zavarja az ásványkincsekre és energiahordozókra éhes országokat, így az afgán bányaipar a jövőben is sok pénzt hozhat a táliboknak.

(vg.hu)