Harrisre hárult a kínos feladat, hogy hivatalosan is kihirdesse saját választási vereségét

Az amerikai Alkotmány szerint a hivatalban lévő alelnöknek kötelessége január 6-án kimondania, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul ki lett az Egyesült Államok elnöke. Ez a nem feltétlenül kellemes feladat a jelenlegi alelnökre, Kamala Harrisre hárul hétfő este, aki az új elnök vetélytársa volt.

Ez a feladat azért áll elő, mert az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, akire a törvény rója azt a feladatot, hogy bejelentse a megválasztott új elnök személyét.

Ritka eset, hogy az egyik versengő félnek kell az érmet a másik nyakába akasztani, de azért volt rá példa a világháború óta. A legkellemetlenebb eset az 1960-as választás volt, amikor a biztos befutónak számító Richard Nixon alelnöknek kellett megerősítenie John F. Kennedy győzelmét. Nixon nyolc évvel később törleszthetett, amikor legyőzte az akkori alelnököt, Hubert Humphreyt.

A történet megismétlődött 2000-ben is, amikor Al Gore alelnök volt kénytelen bejelenteni G.W.Bush győzelmét. Azóta ilyen konstelláció nem állt elő, noha az érdekességek körébe sorolható az is, hogy 2016-ban az akkori alelnök, Joe Biden jelentette be Donald Trump első győzelmét, majd 4 évvel később legyőzte őt.

Megtörtént viszont, hogy az alelnök betegségre vagy más okra hivatkozva áthárította a feladatot a Szenátus pro tempore elnökére, azaz a többségi frakcióvezetőre.

Formaságnak látszik, de a jelentősége mégis nagy

Az egyes államokat képviselő elektori testület – különösebb viharok és viták nélkül – már korábban megállapította a győztest, és az alelnök feladata ennek a döntésnek a végleges jóváhagyása és kihirdetése.

Hétfőn közzétett videóüzenetében Harris azt mondja, hogy „ma a Capitoliumban alkotmányos kötelességemet teljesítem az Egyesült Államok alelnökeként, hogy hitelesítsem a 2024-es választások eredményét. Ez a kötelesség szent, amelyet a hazánk szeretete, az alkotmányunkhoz való hűség és az amerikai népbe vetett rendíthetetlen hitem vezérelve fogok betartani”.

Az esemény súlya az, hogy ezután már senki nem vonhatja kétségbe a győztes személyét, vagyis január 20-án csak Trump, és csakis ő jogosult az elnöki eskü letételére és a Fehér Ház birtokba vételére.

Emlékezetes, hogy kettejük választási viadala során Harris többször a demokráciára leselkedő veszélyként jellemezte Trumpot, akit nem tartott alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az ellenoldal sem kímélte Harrist, aki nagyon erőteljesen indította kampányát Joe Biden visszalépése után, de október során a lendület elfogyott, mert a demokrata jelölt nem foglalkozott kellően a gazdasággal.

A kampány végéhez közeledve az is kiderült, hogy a Trump ellen indított büntető perek nem fognak célba érni a választásokig, így ezek sem javítottak az alelnök pozícióin. A több államban is megindult perek most már nem fogják érinteni Trump elnöki hatáskörét.

(euronews.com)