Finnország megkezdte egyéves EBESZ-elnökségét

Január 1-jén Finnország vette át az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki posztját, amelynek középpontjában az EBESZ alapelvei, Ukrajna támogatása és a szervezet ellenálló képességének erősítése áll az összetett biztonsági kihívások kezelésében – tájékoztatott a Jevropejszka Pravda az EBESZ honlapján közzétett nyilatkozatra hivatkozva.

Finnország elnöklő országként az EBESZ azon alapelveire teszi a hangsúlyt, amelyek előmozdítják az emberek szabad életvitelét a jogállamiság által irányított demokratikus társadalmakban.

„Ma példátlan szükség van arra, hogy megvédjük ezt a kollektív megállapodáson alapuló biztonsági rendet. A Helsinki Záróokmány fennállásának 50. évfordulója alkalmával Finnország következetesen hangsúlyozni fogja az EBESZ ezen alapdokumentumában meghatározott elveket.

Amikor Oroszország megkérdőjelezi közös biztonságunk alapjait, nekünk ki kell állnunk védelmük mellettük”, hangsúlyozta Elina Valtonen finn külügyminiszter, az EBESZ új soros elnöke.

Finnország elnöklő országként prioritásként kezeli az EBESZ-tagországok stabilitásának megerősítését. A korábbi elnökökhöz hasonlóan Finnország is Ukrajnát helyezi a szervezet munkájának középpontjába. Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának és függetlenségének támogatása továbbra is az EBESZ tevékenységének központi iránya.

Finnország célja a szervezet működési képességeinek erősítése is. A szervezet előtt álló jelenlegi kihívások ellenére Finnország hangsúlyozza az EBESZ, mint a biztonság területén működő operatív szereplő és a politikai párbeszéd fóruma megerősítésének fontosságát.

Valtonen emlékeztetett arra, hogy a tagállamok kollektív felelőssége annak biztosításáért, hogy az EBESZ életképes szervezet maradjon. Az elnöklő ország az érdekelt tagállamokkal és az EBESZ Titkárságával együttműködve egy „Helsinki+50” speciális alap létrehozását tervezi a szervezet munkájának támogatására.

„Az alap célja, hogy az EBESZ-elvekkel összhangban javítsa a munkához nyújtott önkéntes hozzájárulások bevonását és felhasználását, valamint megkönnyítse az adományozók és a kedvezményezettek közötti interakciót. Az alap a civil társadalom megerősítéséhez is hozzájárul”, összegezte Valtonen.