David Lammy és Jean-Noël Barrot a világ „putyinosítási” kísérletének kockázatára figyelmeztet

A két külügyminiszter egy nappal azután találkozott Londonban, hogy a brit és a francia napilapok közös cikket publikáltak, amelyben bírálták az ukrajnai inváziót, és tűzszünetre szólítottak fel Gázában.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter találkozott brit kollégájával, David Lammy-vel Londonban, a Lammy által „kemény geopolitikai idők”-nek nevezett idők hátterében.

„Nagyon fontos megbeszéléseink vannak” – mondta Lammy.

„Már sok beszélnivalónk volt már – Ukrajnáról, a közel-keleti és azon túli helyzetről, és alig várom, hogy ma folytathassuk ezeket a megbeszéléseket.”

Lammy a Carlton Gardens-ben fogadta Barrot-t, amely az 1940 és 1944 között száműzetésben lévő Szabad Franciaország kormányának székhelye volt.

„Az Egyesült Királyság és Franciaország egymás mellett áll jobban, mint valaha – abban az időszakban, amikor a világot a brutalitás visszatérése sújtja, – hogy megvédjék az igazságot, megvédjék a nemzetközi jogot, és a békét, a védelem, a multilateralizmus és a biztonság részesei legyenek” – mondta Barrot.

A két külügyminiszter által írt és a brit i újságban és a francia Le Figaro -ban csütörtökön megjelent cikk némi jelzést adott azokról a témákról, amelyekkel a páros várhatóan foglalkozik a pénteki tárgyalásokon.

Figyelmeztettek a világ „putyinosítási” kísérletének nevezett következményeire, mivel az ukrajnai háború Európán túlra is terjed.

„Putyin célja egy új precedens létrehozása, amely felborítja a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, és az országok úgy érzik, hogy teljesen büntetlenül megtámadhatják a szomszédaikat” – írták.

Bírálták Ukrajna „illegális és tűrhetetlen” invázióját, és azzal vádolták az orosz vezetőt, hogy megpróbálta „átírni a nemzetközi rendet”.

Franciaország és az Egyesült Királyság is elkötelezett hívei Ukrajnának Oroszország 2022-es inváziója óta, és több milliárd eurós katonai és humanitárius segítséget nyújtott Kijevnek.

Az ukrajnai háború körüli feszültségek jelentősen felerősödtek az elmúlt hetekben, különösen azután, hogy Joe Biden elnök zöld utat adott Kijevnek, hogy az Egyesült Államok által szállított fegyverekkel csapjon le katonai célpontokra Oroszország mélyén.

Ez a döntés dühös választ váltott ki a Kremlből. Ám az amerikai tisztviselők azt állítják, hogy Biden politikai váltása csak arra reagált, hogy Észak-Korea katonák ezreit vezényelte be, hogy segítsen Oroszországnak kiszorítani az ukrán erőket Kurszkból.

Putyin csütörtöki nemzeti televíziós beszédében „a NATO-országok agresszív fellépését” okolta, amiért Moszkva új, közepes hatótávolságú rakétát tesztelt Ukrajnára mért csapás során.

Putyin kijelentette, hogy Oroszország „harci teszteket” hajt végre az új „Oreshnik” rakétarendszeren, válaszul a hét eleji ukrán csapásokra, amerikai és brit rakétákkal.

A gázai háború
Lammy és Barrot is megismételte, hogy elítélték a Hamász tavaly október 7-i behatolását Izraelbe, amely kirobbantotta a jelenlegi gázai háborút.

Azonnali tűzszünetre, az összes túsz szabadon bocsátására és az övezetbe beengedett humanitárius segélyek mennyiségének növelésére szólítottak fel.

„Tudjuk, hogy a palesztin kérdés nem fog megszűnni mindaddig, amíg a kétállami megoldást nem hajtják végre, kölcsönös elismeréssel és biztonsági garanciákkal” – írták.

Mindketten elítélték a libanoni székhelyű ENSZ-békefenntartók elleni izraeli támadásokat, amelyekben az UNIFIL-nél dolgozó négy olasz katona megsérült, amikor két felrobbanó 122 mm-es rakéta eltalálta a samai missziós bázist – közölte az olasz védelmi minisztérium.

Számos UNIFIL állást találtak el azóta, hogy Izrael október 1-jén megkezdte libanoni invázióját, és néhány békefenntartó megsebesült.

Lammy és Barrot azt írta, „az Egyesült Királyság és Franciaország egységesen áll a humanitárius jog oldalán” a válságokban világszerte, és aggodalomra ad okot a katonaság és a gyorstámogató erők közötti szudáni konfliktusra.

Azt is várták, hogy megvitassák a Global Clean Power Alliance, az Egyesült Királyság által vezetett csoport prioritásait, amely a hét elején indult a brazíliai G20-kon.

A Szövetséget azért hozták létre, hogy az országok teljesítsék a 2023-as COP28 klímacsúcson vállalt kötelezettségeiket, a megújuló energia kapacitásának megháromszorozására és az energiahatékonyság javításának globális ütemének megduplázására.

A tagországok együtt dolgoznak és megosztják egymással a szakértelmüket, hogy segítsenek másoknak a befektetési platformok kiépítésében és a tiszta finanszírozás felszabadításában.

A szövetség alapító tagjai Brazília, Ausztrália, Barbados, Kanada, Chile, Kolumbia, Franciaország, Németország, Marokkó, Norvégia, Tanzánia és az Afrikai Unió.

A kezdeményezésben az Egyesült Államok és az Európai Unió társult az Egyesült Királysággal.

Forrás