Erdogan a G20-csúcstalálkozón fogja bemutatni Ukrajnára vonatkozó béketervét

A G20 csoport hétfőn kezdődő Rio de Janeiro-i értekezletén a török elnök bővebben ismerteti ukrajnai rendezési javaslatait, noha sem Putyin, sem Zelenszkij nem lesz jelen. Elon Muskot pedig melegebb égtájakra küldte a brazil elnök felesége.

Az orosz elnök azért nem megy Rióba, mert nem akarja zavarba hozni a vendéglátót azzal, hogy elvileg őrizetbe kellene őt vennie a nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsa miatt. Volodimir Zelenszkij pedig többszöri kérésre sem kapott meghívást.

Ugyanez vonatkozik Elon Muskra is, aki szeretett volna vendégként előadást tartani a 20 legerősebb gazdaság vezetőinek színe előtt, de merev elutasításban részesült. Olyannyira, hogy a brazil First Lady, Rosangela Lula da Silva egyenesen elátkozta a tech-milliárdost, és elküldte a ‘búsba’, amiért Musk azt jósolta az X-en, hogy férje veszíteni fog a 2026-os választásokon.

Pedig lett volna miről vitatkozni annak tükrében, hogy a hétvégén a két angolszász atomhatalom engedélyezte Ukrajnának a nagy hatótávolságú támadó eszközök bevetését orosz területek ellen. Ezért megtörténhet, hogy a török elnök viszi el a showt Ukrajna-ügyben Rióban, mert a Putyint megszemélyesítő Lavrov külügyminiszter részéről még kommentárra sem lehet számítani ebben a kérdésben.

A vázlat nagyléptékű, de aligha fogja elnyerni Ukrajna tetszését
Törökország nem csak egy fontoskodó mellékszereplő, mivel neki áll jogában ellenőrizni vagy blokkolni a Boszporuszon áthaladó hajóforgalmat háború idején, amit meg is tesz. Ezzel megakadályozza mindkét hadviselőt abban, hogy haditengerészeti utánpótlást juttassanak el a Fekete-tengerre, a háború egyik fő harci zónájába.

Ankara a háború kezdeti szakaszában már szervezett egyeztetést a két fél között, de ez végül dugába dőlt, bár kisebb hadifogolycseréket sikerült elrendezni. A Bloomberg tudomása szerint Erdoğan most jelentős újabb kezdeményezést mutat be Rióban, ami elvileg lehetne is egy alapmegállapodás csírája.

Abban sokan egyetértenek, hogy a nemzetközi színtéren Erdoğan lehet a legesélyesebb közvetítő, mivel az ő kapcsolatrendszere a leginkább kiegyensúlyozott a két fél felé.

A ‘tűzszünet’ szót kerüli a tervezet
Az ukrán elnök korábban többször leszögezte, hogy hallani sem akar tűzszünetről, mert az konzerválná az oroszok hatalmát a már megszállt területek fölött, ezért Erdoğan valószínűleg a ‘befagyasztás’ kifejezést fogja felkínálni, mert az nem követel meg írásos megegyezést a két fél között, hanem csak a hadműveletek önkéntes leállítását jelentené.

Nem igényel jóstehetséget azt feltételezni, hogy a hétvégén megszerzett fegyverhasználati engedélyek birtokában Kijev vonakodna a befagyasztástól, amikor esélye nyílik jelentős ellenkárokat okozni az oroszoknak.

A G-20 előestéjén, amely Joe Biden elnök utolsó ilyen csúcstalálkozója lesz hivatala elhagyása előtt, az Egyesült Államok (és az Egyesült Királyság is) úgy döntött, hogy engedélyezi a nagy hatótávolságú rakétacsapásokat Oroszország területén. Az elmozdulás mögött az az elképzelés áll, hogy segítsen megerősíteni Zelenszkij pozícióját Trump hivatalba lépése előtt, hogy és nagyobb súlyt képviselhessen az esetleges tárgyalásokon.

Mit javasol Ankara?
Az Erdoğan-változat még nem lehetett tekintettel a 24. órában beállt fordulatra, és azt tartalmazza, hogy Ukrajna tegyen ‘engedményeket’ (koncessziókat) Oroszország felé, melyek véget vethetnek a vérontásnak. Zelenszkij szombaton azt mondta a kijevi közszolgálati televíziónak, hogy 2025-ben véget akar vetni a háborúnak, de ennek előfeltétele az erősebb nyugati fegyverzet megszerzése, amivel nyomást lehet gyakorolni Putyinra, hogy a tárgyalásokat ő kezdeményezze.

Erdoğan azt is javasolja, hogy Ukrajna legalább 10 évig tartsa magát távol a NATO-tól és ne is folytasson tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg a két fél viszonya egy stabil állapotot el nem ér.

Egyben javasolja azt is, hogy mindkét fél vonja ki erőit a Donbászból (azaz Ukrajna keleti tartományaiból), ahol egy demilitarizált zónát hozna létre, ahol nemzetközi haderő gondoskodna a térség békéjéről.

Az általános képlet vonzó lehet Kijev egyes szövetségeseinek, akik nem érzik jól magukat a konfliktus jelenlegi állapotában, és attól tartanak, hogy Ukrajna teljes jogú NATO-tagságával ők is közvetlen konfliktusba kerülhetnek a Kremllel. Megjegyzendő, hogy a háború első évében nyújtott összesített nyugati támogatások jelenleg azok harmadát teszik csak ki. 2024 első felében – a Kongresszus vonakodása miatt – az amerikai juttatások gyakorlatilag szüneteltek, ami hatalmas rést ütött Ukrajna védelmi képességein.

A nyugati gondolkodásra hatással van az észak-koreai csapatok megjelenése is a csatatéren, ami végül eldöntötte Joe Biden álláspontját az Oroszország elleni rakétacsapások engedélyezéséről. Egyes G-20 nemzetek feltételezése szerint Észak-Korea végül akár 100 ezer katonát is küldhet Oroszországnak.

Török tisztviselők elismerik, hogy a javaslatot Ukrajna nehezen tudja elfogadni, de szerintük ez a legreálisabb megközelítés. Céljuk, hogy a megszállt területek hosszú távú sorsáról szóló megbeszéléseket egyelőre főként a stabil tűzszünet (fegyvernyugvás, befagyasztás) biztosítására összpontosítsák.

Forrás