Oroszország, Kína és Irán félretájékoztatták az amerikai választásokat

Oroszország, Irán és Kína folyamatosan növelte az angol nyelvű dezinformáció használatát a választás napját megelőző hónapokban.

A viszonylag problémamentes elnökválasztás jó hír volt azoknak, akik a rendszerbe vetett hit helyreállításán fáradoztak. Kevésbé biztató volt a félretájékoztatás áradata, amely a szavazásba vetett bizalmat akarta aláásni, és káoszt szítani, ami a szakértők szerint az elkövetkező években még rosszabb lesz.

Oroszország, Kína és Irán beavatkozása a választásokba
Oroszország és más külföldi ellenfelek beavatkozása állandó téma volt a választási szezonban.

Az FBI szerint a fenyegetések sorozata orosz e-mail-domainekből származik, bár a szövetségi kiberbiztonsági tisztviselők figyelmeztettek, hogy a tettesek nem feltétlenül oroszok.

Oroszország, Irán és Kína pedig folyamatosan növelte az angol nyelvű félretájékoztatást a választás napját megelőző hónapokban. Indokaik eltérőek voltak, de taktikáik hasonlóak voltak: hamis közösségi médiafiókok és webhelyek hálózatait használták a bizalom aláásását célzó tartalmak terjesztésére. a választási biztonságban és az amerikai demokráciában.

Oroszország különösen merész volt, olyan rendezett videókat készített és terjesztett, amelyek célja Kamala Harris alelnök és befutótársa, Tim Walz minnesotai kormányzó volt rágalmazni. A Kreml ebben az évben arra is törekedett, hogy kilencmillió eurót fizetett egy tennessee-i médiavállalatnak, hogy oroszbarát tartalmat állítson elő.

„Oroszország egyértelműen beavatkozott ebbe a választásba” – mondta Brian Taylor, a Syracuse Egyetem politikatudományi professzora és Oroszország-szakértője. Azt mondta, Oroszország célja az volt, hogy „segítse Trumpot, és általánosabban káoszt szítson – bár nincs bizonyíték arra, hogy tevékenységük megváltoztatta volna az eredményt”.

Szakértők szerint Amerika ellenfelei hosszú játékot játszanak, dezinformációkat használva aláássák az amerikaiak saját országukba vetett bizalmát, és fokozatosan csökkentsék az Egyesült Államok hatalmát. Különösen Oroszország preferálta Trumpot jelöltként, mert úgy látják, hogy kevésbé támogatja Ukrajnának nyújtott segítségét – mondta Emerson Brooking, az Atlantic Council külföldi dezinformációkat nyomon követő digitális igazságügyi kutatólaboratóriumának rezidens főmunkatársa.

„Ezek egyike sem múlik el a választás napja után” – mondta Brooking. „Mik Oroszország céljai? Nem Trump elnök megválasztása volt a cél, hanem az Egyesült Államok egy bizonyos irányba terelése. Trump megválasztása ennek a folyamatnak az egyik lépése.”

Oroszország, Irán és Kína visszautasította azokat a vádakat, amelyek az amerikai választásokba akartak volna beavatkozni.

Steve Simon, a Külügyminiszterek Országos Szövetségének elnöke méltatta a szövetségi ügynökségek gyors munkáját a dezinformáció felderítése érdekében. Azt mondta, a szövetségi tisztviselők egy napon belül azonosították Oroszországot, mint egy vírusos videó mögött, amely állítólag szavazók csalását mutatta be Grúziában.

„Válaszuk természete és válaszuk időszerűsége valóban segített szembeszállni és korlátozni ezeknek az üzeneteknek a hatását” – mondta Simon, aki Minnesota állam választási vezetőjének tisztségviselője.

Kim Wyman, az Egyesült Államok Kiberbiztonsági és Infrastruktúra-biztonsági Ügynökségének egykori tisztviselője azt mondta, hogy az ügynökség idén bebizonyította értékét, tekintettel más országok beavatkozására.

„Amit minden bizonnyal bebizonyítottak ezek a választások, az az, hogy a külföldi ellenfelek nem hagyták abba az amerikai választásokon való befolyást, és azt várjuk, hogy ez a jövőben is folytatódni fog” – mondta Wyman, aki Washington külügyminisztereként is szolgált.

Abigail Spanberger, az Egyesült Államok képviselője, aki egykor a CIA tisztviselője volt, november 3-án X-én közzétett egy videósorozatot a New York Times-ból, amelyek bemutatják, hogy „Oroszország hogyan próbál kétséget kelteni a választási biztonsággal kapcsolatban”.

A félretájékoztatás ellenére a választás simán lezajlott
A választás napján a tisztségviselők számára a legjelentősebb próbatétel az öt harctéri államban jelentett bombafenyegetés volt, amelyek közül néhány a szavazóhelyiségek ideiglenes kiürítését kényszerítette ki. A nap egyébként úgy zajlott, mint a legtöbb választási nap, csak rutinproblémákkal, és Donald Trump volt elnök uralma lehetővé tette az elnökválasztási verseny kiírását szerda kora reggel.

„Magas részvétel és széles szavazatok – ez minden, amit valaha is remélünk” – mondta Zach Manifold, a georgiai Gwinnett megyei választási felügyelő.

Az a több mint 84 millió ember, akik személyesen vagy levélben korábban szavaztak, enyhítették a keddi összeomlást, és nagyobb rugalmasságot biztosítottak a választási dolgozóknak, hogy reagáljanak a váratlan problémákra.

„A tegnapi nap és a választási szezon csodálatos példája volt annak, hogy a korai szavazás olyan fontos a biztonság megőrzésében, és hogy valójában hogyan minimalizálta és mérsékelte az általunk látott fenyegetéseket” – David Becker, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának volt ügyvédje, a Központ vezetője. a választási innováció és kutatás számára – mondta a választás napját követő napon.

Amikor beérkeztek a bombafenyegetések – a nap elején Atlanta körzetében, majd Arizonában, Michiganben, Pennsylvaniában és Wisconsinban is – a választási tisztviselők felkészültek. Az év nagy részét a helyi bűnüldöző szervekkel való találkozással töltötték, különféle forgatókönyvek kiképzésével és vészhelyzeti terveik frissítésével.

„Láttam szakembereket szerte az országban, akik azt mondták: „Rendben, íme, mit fogunk tenni” – mondta Carolina Lopez, egy korábbi helyi választási tisztviselő, aki a Partnerség a Nagy Választási Joghatóságokért szervezetet vezeti.

Forrás