Az amerikai kormány újabb szankciókat vet ki Kínára az orosz agresszió támogatása miatt

Washington folyamatos nyomást gyakorol Pekingre, hogy álljon félre Oroszország ukrajnai agressziójának háttértámogatásától, és hagyjon fel a nemzetközi szankciók megkerülésével. Most újabb kínai vállalatok kerültek szankciós célkeresztbe.

Egyes amerikai számítások szerint Kínának nagyobb üzlet az oroszokkal folytatott gazdasági együttműködés, mint a Nyugattal való kereskedés. Mások viszont úgy látják, hogy Kína sokat veszíthet, ha makacsul kitart amellett, hogy nem gyakorol nyomást Moszkvára az ukrajnai háború befejezése érdekében, és kerülő utakon segíti erőfeszítéseit.

Pénteken az USA újabb öles listát tett közzé a büntetőintézkedések alá vont orosz és kínai vállalatokról, amit Joe Biden elnök rendelt el. A csomag mintegy 400 szervezetet és magánszemélyt céloz meg, és az egyik legnagyobb szankciós intézkedésnek tekinthető. A büntetések kiterjednek emirátusi, török, hongkongi, fehérorosz, kirgiz és kazah személyekre és cégekre is.

Az új szankciók célja továbbra is az úgynevezett kettős felhasználású termékek távoltartása az orosz felhasználóktól. Mikroelektronikai, számítógépes numerikus vezérlőelemekről és szerszámgépekről van szó főként, amelyek önmagukban nem halálos technológiák, de felhasználhatók katonai célokra is.

„Szakadatlan nyugtalanságra ad okot a kettős felhasználású termékek Kínából Oroszországba irányuló exportjának nagysága” – áll az amerikai külügyminisztérium pénteki közleményében. A KNK-ból Oroszországba irányuló import kritikus hiányosságokat tölt be Moszkva védelmi iparágaiban, lehetővé téve fegyverek gyártását, a védelmi termelés felpörgetését és a hadiipari bázis megerősítését, állítja a State Department.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter többször figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai háború kínai támogatása növekvő problémát jelent. Maga a NATO is először nevezte júliusi washingtoni csúcstalálkozón Kínát az ukrajnai háború „döntő előmozdítójának”. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója jövő héten Pekingbe utazik, hogy találkozzon Van Ji kínai külügyminiszterrel, ahol az ukrajnai háború megkerülhetetlen téma lesz.

Az új szankciós listán szereplő cégek között két nagy kínai szerszámgép-beszállító és hat elektronikai alkatrész-exportőr található. Büntető listára került a megfigyelő és felderítő drónokat gyártó Special Technology Center orosz cég is.

A csomag célpontjai egy hármas állampolgárságú (hongkongi, török és orosz) személy leányvállalatai is. Makszim Marcsenkót az FBI 2023 szeptemberében tartóztatta le mikroelektronikai eszközök kicsempészése miatt az Egyesült Államokból, de vállalatai nem hagytak fel a tiltott tevékenységgel. Az 52 éves férfit júliusban 3+3 év szabadságvesztésre ítélték.

Az ítélet megállapította, hogy Marchenko az Egyesült Államokban gyártott katonai minőségű mikroelektronikát juttatott el a hongkongi kikötőn keresztül orosz végfelhasználókhoz, többszázezer dollár értékben. Matthew G. Olsen főügyész-helyettes nyilatkozata szerint az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege „továbbra is könyörtelenül lecsap a tiltott beszerzési hálózatokra, melyeket olyan egyének vezetnek, mint az elítélt, aki amerikai üzleti kapcsolatait használta fel az orosz háborús menetrend kiszolgálására”.

Az új csomagban megcélzott török, orosz és emirátusi vállalatok főként az energiatermelés, a légi szállítás, a nehézgépek, a gyémánt és a titán, a golyóálló üveg és páncélzat ágazatában működő orosz vállalatokat szolgálják ki, beleértve páncélozott járműalkatrészek exportját is Oroszországba.

A gazdasági kényszerintézkedések mellett Washington pénteken korlátozás alá helyezte az orosz kormány által finanszírozott ‘Movement of the First’ nevű szervezet három vezetőjét is, azzal vádolva őket, hogy militarizálják és oroszbarát eszmékkel tömik az elrabolt ukrán gyerekeket.

Forrás