Mi állja útját a Nagy-Britannia és az EU közötti új megállapodás aláírásának?

Amint azt az európai sajtó közölte, a Nagy-Britannia és az EU közötti tárgyalások a Brexitet követő megállapodást illetően Emmanuel Macron miatt akadtak el, mivel a francia elnök nem hajlandó engedményeket tenni a brit kormánynak. Az egyik problémás kérdés pedig a kisüzemi halászati övezet felosztása volt.

Meg kell jegyezni, hogy ma az európai diplomaták várakozási állapotban vannak, és attól tartanak, hogy a felek közötti megállapodásokat az 2021. január 1-től érvényes együttműködést illetően, amelyeket „rendkívül összetett tárgyalásokon sikerült elérni”, egy „szeszélyes és népszerűtlen vezető” megsemmisíti. És ebben az esetben nem Boris Johnsonról, hanem Emmanuel Macronról van szó.

Arról van szó, hogy a francia elnök makacskodik a halászati jogért folyó kérdésben. Franciaország továbbra is meg akarja őrizni a jelenlegi, halászattal kapcsolatos helyzetét, amely ma 75%-ban a brit vizeken kifogott halakat jelenti.

De itt nemcsak a halról van szó, mivel az EU évente 650 millió euró értékben fog ki halat a brit vizekből, és ez csepp a tengerben a billiós összegű kétoldalú kereskedelemhez viszonyítva. Ezenkívül maga az Egyesült Királyság is Európától függ, mivel hal-exportjának 75%-a is oda megy.

Ebben a helyzetben viszont már régen az érzelmek és a politika kerültek előtérbe. A Brexitet támogatók az Egyesült Királyság teljes akvatóriuma fölötti felügyelet visszaszerzését óhajtják. Még azt is javasolták, hogy kerítsék el külföldi hajók elől.

De még Macron elnök számára is túl nagy a tét, ami szintén a szuverenitásról szól. Ha Franciaország elveszíti a szabad tengeri hajózás jelenlegi lehetőségeit, hajóinak azokon a vizeken kell maradniuk, amelyek holland és belga hajókkal vannak tele. Politikai szempontból Franciaország ipari régiói számára ez vereséget jelent a kereskedelmi szférában, és méghozzá a világjárvány évében.

És ebben a helyzetben minél inkább próbálkoznak a szövetségesek kompromisszumokra rávenni Macron elnököt, annál inkább megingathatatlan lesz. Pontosan úgy, mint a NATO-kritikája esetében, vagy a tengeri határok védelme esetében Törökország ellen, Macron a Brexitben a külpolitikai nagyság elérésének lehetőségét látja.

A britek viszont a maguk részéről valószínűleg megpróbálják felhasználni a Franciaország és Németország közötti ellentmondásokat ebben az ügyben. De ott van az Európai Parlament is, amely nagyon figyelemmel kíséri ezt a helyzetet. És már elég sok képviselő felszólalt azzal kapcsolatban, hogy ne legyen több engedmény Nagy-Britannia számára. Annál is inkább, hogy sok más kérdésben is vannak Brüsszelnek kifogásai Londonnak szemben. Tehát ma senkinek nincs szüksége a külön megállapodás nélküli Brexitre, viszont Európában már nem annyira félnek a rossz eredménytől, mint korábban.

NEWSMAKER