Lengyelország és Magyarország a brüsszeli hadjárat célkeresztjében

A jogállamisági kérdést le kell választani az Európai Unió (EU) 2021 utáni hétéves költségvetési kerete és a helyreállítási alap témájáról – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután szerdán a nyugat-lengyelországi Wroclawban lengyel hivatali partnerével találkozott.

Az Elzbieta Witek lengyel alsóházi elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Kövér László megállapította: Lengyelország és Magyarország jelenleg „kitüntetetten célkeresztjében van a politikai és ideológiai hadjáratnak”, amelyet Brüsszelből és az EU egyes nyugati tagállamából folytatnak „annak érdekében, hogy érdekeinket alárendejék mások érdekeinek”.

Ezeket a törekvéseket a házelnök szerint „jogállamisági eljárásokba próbálják csomagolni”. Annak kapcsán, hogy az EU-ban zaljó tárgyalások során felmerült az uniós források felhasználásának a jogállamisági elvekhez kötése, a házelnök kijelentette: „immáron a sokadik akciót indítják el” Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, „attól sem visszariadva, hogy az Európai Tanács által elfogadott, az EU-költségvetési tervéről szóló kompromisszumos megállapodást módosítsák”.

Kövér szerint fontos lenne, hogy Lengyelország és a Magyarország parlamentje is leszögezze: nem hajlandó „egy olyan játékban szerepet játszani, amely lényegében országaink megzsarolására irányul”. Amennyiben az EU-ban nem sikerül a jogállamisági kérdést leválasztani a pénzügyi kérdésekről, „úgy tekintjük, mintha a miniszterelnököknek semmiben sem sikerült volna megállapodniuk egymás között” a költségvetési tárgyalások során.

Az Országgyűlés elnöke úgy látta: felelőtlenül járnak el azok, akik a déli EU-tagállamok „gazdasági, pénzügyi stabilitását is kockára téve megpróbálják átvinni az ideológiai, politikai előítéleteikből fakadó szándékaikat”.

A sajtóértekezleten Elzbieta Witek házelnök is az uniós alapszerződésekkel ellentétesnek minősítette az uniós források jogállamisághoz kötését.

A két házelnöknek az MTI-hez eljuttatott közös nyilatkozata szerint az uniós alapszerződés indokolatlan módosításának tekinthető, ha „pénzügyi tárgyú megállapodásokkal összefüggésben jogállamisági kérdéseket kívánnak rendezni” a tagállamok hozzájárulása nélkül, a tagállami parlamenteknek pedig „nemcsak joga, hanem kötelessége is fellépni” ez ellen.

Elzbieta Witek és Kövér László egyúttal aláhúzták: az uniós költségvetés és a helyreállítási alap segíteni fogja az EU-t a Covid–19 világjárvány utáni újjáépítés folyamatában, és támogatni fogja a zöld és a digitális átállást célzó beruházásokat is. Ezért üdvözlik az ET júliusi költségvetési megállapodásait, és sürgetik az Európai Parlamentet a megállapodás mielőbbi elfogadására.

Forrás: Magyar Nemzet