Lezárult a jelöltállítás a francia választásokra, bizonytalanná váltak az erőviszonyok

A korábbiaknál is bizonytalanabbá vált az előrehozott francia nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójának kimenetele azután, hogy lezárultak a jelöltállítások azokban a választókerületekben, ahol az első fordulóban egyetlen jelölt sem ért el 50 százalék plusz egy szavazatot.

Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, közülük 39-en az élen végzett Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) színeiben indultak, 32-en az Új Népfront nevű baloldali szövetséghez, míg ketten Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetségéhez tartoznak.

A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei továbbjutottak a második fordulóba. A jelöltállítás kedd este lezárult határidejéig azonban 221 körzetben visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül 406 helyen ketten, 94 körzetben hárman, míg egy helyen négyen indulnak a második fordulóban.

A legfőbb kérdés, hogy az első fordulóban 10,6 millió szavazattal 33,14 százalékot elérő RN ilyen körülmények között meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges 289 képviselői helyet.

Jordan Bardella, az RN elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.

Marine Le Pen kedden azt mondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.

A legtöbb előrejelzés szerint amennyiben az első fordulóban nem az RN-re szavazó választópolgárok követik a pártjaik példáját, és átszavaznak a második fordulóban induló nem RN-es jelöltre, akkor nincs esélye az RN-nek megszerezni az abszolút többséget, s ez esetben a három politikai blokk kiegyenlítettsége miatt kormányozhatatlanná válhat az ország.

Elemzők szerint azonban egyelőre kiszámíthatatlan a választók viselkedése, ugyanis az első fordulót megelőzően az elnöki tábor még ugyanolyan szélsőségesnek tekintette a baloldalt, mint az RN-t, a baloldal pedig mindenekelőtt a kormányzópárt ellen kampányolt.

Jordan Bardella a Le Figaro című napilapban szerdán megjelent interjúban elítélte a szerinte az ország megbénítását célzó RN-ellenes szövetséget, és jelezte, hogy kész kiszélesíteni a saját többségét. Az RN-nel szemben álló, korábban egymást ádáz ellenfélnek tekintő többi politikai erő vezető politikusai ugyanakkor javaslatokat fogalmaztak meg egy olyan technikai kormány létrehozására, amely az elnöki tábor, a mérsékelt baloldal (szocialisták, Zöldek, kommunisták) és a jobbközép Köztársaságiak „nagykoalíciója” lenne.

Marine Tondelier, a Zöldek vezetője „olyan dolgot szeretne létrehozni, amilyet még soha senki” Franciaországban, egy olyan miniszterelnökkel, aki nem az elnöki táborból érkezik. Gabriel Attal miniszterelnök szerint két forgatókönyv lehetséges: „a hatalmat vagy a szélsőjobb vagy a parlament gyakorolja”. „Én a második forgatókönyvért küzdök” – hangsúlyozta a kormányfő.

Édouard Philippe volt jobboldali miniszterelnök jelezte, hogy ő egy kommunista jelöltre fog szavazni, akinek „üdvözölte a demokratikus értékrendjét” szemben az RN jelöltjével.

A baloldali szövetséghez tartozó Engedetlen Franciaország (LFI) nevű radikális baloldali pártot azonban az elnöki tábor a szélsőséges és antiszemita megnyilvánulásai miatt kizárná a nagykoalícióból.

 „Az, hogy ma visszaléptünk baloldali képviselők javára a Nemzeti Tömörüléssel szemben, nem jelenti azt, hogy holnap az LFI-vel együtt kormányzunk” – mondta Emmanuel Macron szerdán a kormányülésen. „Nem erről van szó” – tette hozzá. Gabriel Attal miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett üzenetében megerősítette, hogy az Engedetlen Franciaországgal „nincs és nem is lesz soha szövetség”, miközben Prisca Thevenot kormányszóvivő azt állította, hogy a baloldali választási szövetség belső felmorzsolódásának jeleit érzékeli.

(hirado.hu)