Finnország átengedi támaszpontjait az USA-nak, és szétteríti fegyverzetét Skandináviában

A finn parlament hétfőn egyhangú döntéssel tette lehetővé az Egyesült Államoknak támaszpontjai használatát a saját területén.

A NATO-n kívül meghozott kétoldalú egyezmény nem azt jelenti, hogy Helsinki átadja támaszpontjait az USA-nak, hanem hogy lehetővé teszi ezek teljeskörű amerikai használatát.

A DCA nevű megállapodás értelmében Finnország 15 katonai bázisát nyitja meg az amerikai erők esetleges felhasználására, és lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy védelmi felszereléseket, készleteket, anyagokat és katonákat telepítsen az országba. A szöveg nem említi, de nem is tiltja meg a nukleáris eszközök beengedését.

A felek megállapodtak abban is, hogy úgy nevezett „elkülönített katonai zónákat” hoznak létre, amelyekhez csak amerikai személyzet férhet hozzá. Ezzel az amerikai katonai jelenlét állandóvá válik Finnországban, szemben a korábbi alkalmi hadgyakorlatokkal és kiképző programokkal.

Anna Kontula baloldali képviselő a megállapodás elutasítására szólította fel a képviselőket, de indítványa nem kapott támogatást.

A pénteki parlamenti vita során gyakorlatilag teljeskörű megegyezés jött létre a szerződés feltételeiről, bár elegendő lett volna a kétharmados többség is, amit a finn alkotmánybíróság írt elő, mivel az egyezmény a finn alkotmány több vonatkozását is érinti.

Antti Häkkänen védelmi miniszter szerint a finn-amerikai közvetlen katonai kapcsolatok jelentős elmélyítése várható. Finnország azután kezdett tárgyalni Washingtonnal a DCA-ról, hogy 2022 májusában NATO-tagság iránti kérelmet nyújtott be, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója váltott ki. Megjegyzendő, hogy Finnország mellett az Egyesült Államoknak további húsz országgal van hasonló kétoldalú megállapodása.

Finnország atlanti csatlakozási folyamata idején a katonai szakírók gyakran emlegették, hogy ezzel a NATO leghosszabb frontvonala jön létre Oroszországgal szemben, és a mintegy 1000 kilométeres szakasz több ponton áttörhető, vagy nehezen védhető.

Fenyegető veszély, hogy a kellő légvédelemmel egyelőre még nem óvott finn haderő bázisai olyan súlyos veszteségeket szenvednének egy támadás első napjaiban, ami végzetes lehet a nagyvárosok védelmi terveire nézve is. Helsinki mindössze 160 kilométerre fekszik az orosz határtól (ez Kijev esetében 300 km), de Turku és Tampere is elég közel vannak a legkritikusabb zónához (240 illetve 300 km.) Helsinki ráadásul a tengerről is támadható, Szentpétervár felől.

Utóbbi súlya rendkívül megnőtt, mióta Vlagyimir Putyin orosz elnök „visszaszervezte” a korábban sikertelen hadrendet, és újra felállította az Északi Katonai Körzetet, ami jóval hatékonyabbnak bizonyult az utóbbi hónapokban, mint az előző rendszer.

Finnország az évtized végéig 64 darab ötödik generációs F-35-ös vadászrepülőgépet kíván beszerezni. Ez több, mint a lengyel fejlesztés, és megközelíti az olasz beszerzési terveket. Finnország pénzügyileg is folyamatosan készül egy lehetséges agresszióra, amit jelez védelmi kiadásainak 41 százalékos növelése 2020 óta. Legközelebbi partnere, Svédország ehhez képest 28 százalékos katonai növekedést mutat fel.

Svédország ugyanakkor viszonylagos területi biztonságot élvez, mivel már minden szomszédja NATO-tag, és nincs közös határa Oroszországgal. Logikus ezért, hogy a tervek szerint az északi országok befogadják a finn haderő legértékesebb eszközeit, úgymond „szétterítve” ezeket Norvégia, Svédország és Dánia relatíve védettebb körzeteibe.

Ez a kihelyezés elkerülhetetlen mindaddig, amíg Finnország nem rendelkezik többrétegű és hatékony légvédelemmel. A Defence Express már korábban jelezte, hogy Finnország inkább az izraeli Dávid Parittyája rendszert vásárolta meg a jóval drágább amerikai Patriot helyett, de ez még nem nyújt teljeskörű védelmet a ballisztikus támadó rakéták ellen.

Hardver-csere korábban is létezett a már tag Norvégia és Dánia, illetve a jelölt Finnország és Svédország között. A NATO bürokrácia viszont akkor még sok tekintetben akadályozta a fegyverzetek áthelyezését tagok és nem tagok között. Finnország és Svédország atlanti tagsága óta ez jóval könnyebb lett, és bölcs döntésnek tekinthető. Különösen ha figyelembe veszük, hogy Oroszország milyen pusztítást tud okozni a hozzá túl közel helyezett katonai eszközökben.

Forrás