Litvánia elnököt választ

Vasárnap államfőt választanak a litvánok és ugyanaz a két jelölt indul a székért, mint öt évvel ezelőtt, ám a választók látják a különbséget.

Gitanas Nauseda a hatvanéves közgazdász és volt bankár, aki akkor megnyerte a választást és az idén ötven éves Ingrida Simonyté, aki azóta kormányfő lett, a jobbközép Haza Pártja színeiben.

Simonyte szintén közgazdász és neki is van pénzügyi, valamint banki háttere. Mi a különbség a két jelölt között, miről szól a választások előtti politikai diskurzus? – erről kérdeztem Ewelina Mokrzicka vilniusi újságírónőt, aki nemrég még a LRT állami médiavállalat nemzetiségi műsorait szerkesztette.

Mokrzicka emlékeztetett rá, hogy a hivatalban lévő elnök kapta a szavazatok 44 százalékát, míg a miniszterelnöknőre a résztvevők 20 százaléka szavazott az elsőfordulóban. A részvételi arányt magasnak tartják, a választás pedig szokatlanul nyugalmasan zajlott. Ezt fontos megemlíteni, hiszen Litvánia az orosz fenyegetés frontvonalában van.

„Itt minden vita a biztonság kérdései körül zajlik”– mondta nyomatékkal beszélgető partnerem, s elmondta, hogy abban egyetértenek az egyébként meglehetősen érdes viszonyban lévő politikusok, hogy a GDP 3 százalékára kell növelni a védelmi kiadásokat, szükséges az is, hogy a Bundeswehr egyik dandárját tartósan litván területen állomásoztassák. „Mi itt ötven kilométerre lakunk Belarusztól” – emlékeztet Vilnius kitettségére Mokrzicka. Az is tudott, hogy sok elemző a kalinyingrádi orosz exklávét és Fehéroroszországot elválasztó területsávot Európa leginkább veszélyeztetett területei közé sorolja. Akkor mi közöttük a különbség? A vilniusi újságírónő szerint Nauseda elnök nem elégedett meg azzal, hogy az országot külföldön képviselje és biztonságpolitikai ügyekben döntsön, hanem a belpolitikai kérdésekbe is bele kívánt szólni, amit a kormányzat nem tolerált. Az ellentétek miatt Litvániának több országban – így Lengyelországban – sincs kinevezett nagykövete.

A kormány jelöltjét ugyanis az elnöknek kellene kineveznie, s nem tudtak megállapodni a személyekben. Az elnök ellentétbe keveredett a középjobb-konzervatív kormánykoalícióval szociális ügyekben is, miközben ő maga elutasító álláspontot képviselt a melegházasság engedélyezésével kapcsolatban. Nauseda nem írta alá az uniós nyilatkozatot, amely elítélte volna az Orbán-kormány LMBTQ-emberekkel szembeni politikáját. Az is élezte a jobboldali kormánnyal való viszonyt, hogy Nauseda a kampányban kijelentette: elnökként szívesebben dolgozna együtt egy majdani szociáldemokrata kormányfővel. A baloldali párt egyébként a kampányban Gitanas Nausedát támogatta. Ewelina Mokrzicka szerint aligha kétséges, hogy a május 26-i választást Gitanas Nauseda nyeri meg, s ez a győzelem hozzájárulhat a jelenlegi jobboldali koalíció leváltásához is.

Az első, május 12-i fordulóban még nyolc jelölt szerepelt. Közülük az ötödik legtöbb szavazatot Eduardas Vaitkus orvos kapta, akit joggal neveznek oroszbarátnak. A korábban baloldali színekben fellépő orvos először Covid-oltás ellenes mozgalmat szervezett, majd akciót kezdeményezett Litvánia kilépéséért a NATO-ból és az EU-ból. Vaitkus, aki az országban élő lengyel kisebbség támogatását is élvezi, két litvániai járásban kapta meg a szavazatok többségét. Az egyik Visaginas város környéke, ahol a leállított Ignalinia Atomerőmű van. A területen élő oroszajkú lakosság itt található az atomerőmű építőiből, üzemeltetőiből és leszármazottaikból kerül ki. A másik a litvánul Salcininkai, lengyelül Soleczniki járás, ahol a legmagasabb a lengyelség aránya. Megkérdeztem Ewelina Mokrzickát: miért szavaztak a lengyelek Vaitkusra?

Az újságírónő szerint fontos elem, hogy az oroszbarát jelölt volt az egyetlen, aki kampányolt ezeken a helyeken és oroszul, illetve lengyelül is megszólította a helyieket. A Vilnius és a lengyel határ között élő lengyel kisebbséget – magyarázta az újságíró – szoros kapcsolat köti Belarusz határmenti körzeteihez. Ezt a határforgalom szinte teljes leállítása erősen érinti. Nemcsak a rokonlátogatások, temetők felkeresése lett lehetetlen, de a határmenti kereskedelem is, ami a helyiek megélhetésének része volt. Eközben az itt lakókat továbbra is zavarja az átmenő nemzetközi kamionforgalom Oroszország irányába.

„A populista politikusoknak ma nagy divatjuk van, ezt a maguk Orbánja is mutatja, akkor meg még sikeresebbek, ha perifériára szorult, elhanyagolt közösségeket szólítanak meg.”

Forrás