A Kreml cserben hagyta az örményeket

Moszkva nem adja fel, igyekszik visszacsábítani táborába a kiábrándult örményeket, akik – mint Jerevánban mondják – elvesztették Hegyi Karabahot, amiért nem hivatalosan, nem kis mértékben az oroszországi vezetést okolják. Hol volt a katonai segítségnyújtás, amit a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (CSTO) – ahogy sokan hívják „a keleti NATO” – alapszabálya értelmében

Moszkva kötelessége lett volna katonailag is beavatkozni Jereván oldalán.

A Kreml vezetésnek esze ágában sem volt ezt lépni, hiszen aggódnak a kényes dél-kaukázusi egyensúly(talanság) miatt és nem akarnak rosszba kerülni a kelettel és a nyugattal egyaránt kiegyensúlyozott kapcsolatot tartó Bakuval sem. És nem akarják elriasztani az EU-tagságra felkészülő, de a politikai sávban Ukrajna és Moldávia által leelőzött Grúziát, amelynek vezetése csalódott, dühös és most ismét keresi a kapcsolatot Moszkvával.

Örményország – ellentétben Azerbajdzsánnal – CSTO-tag volt a legújabb, 2023. szeptemberi azeri-örmény háború idején, amelynek során Jereván elvesztette az 1994-ben megszerzett Karabahot (amivel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsa évekkel ezelőtt határozatokban erősítette meg, hogy a terület nemzetközi jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik).

Oroszország a békefenntartásra korlátozta tevékenységét. Nemrég vissza is vonták az oroszországi békefenntartó kontingenst, kevesebb mint egy dandárnyi erőt, mondván, hogy „nincs rájuk szükség”, mert Örményország a NATO és az EU felé kacsingat.

Járulékos vesztesége lehet a bonyolult folyamatnak Oroszország 102. számú katonai támaszpontja Gyumriban, Örményország második legnagyobb városában. A bázis alig több mint tíz kilométerre van a török határtól. A jereváni vezetés évtizedekig a „török veszéllyel”, az ellenfélnek tekintett azerbajdzsániak és Ankara szoros kapcsolatával indokolta a támaszpont megtűrését.

Erdogan itt is képbe kerül

Most, hogy Nikol Pasinjan örmény kormányfő megjárta Ankarát, találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és a török–örmény párbeszéd új lendületet kapott, van remény a normalizálódásra. Amiből Moszkva, úgy tűnik fel, vesztesen kerülhet ki. Pasinjan nyitott a nyugat irányába.

Az amerikai kormány, Antony Blinken külügyminiszter a minap telefonon támogatásáról biztosította Pasinjant. Más erők is beavatkoznak az örmény-azeri konfliktusba. A Politico véleményrovatában közli a hágai nemzetközi bíróság (ICC) nyugalmazott főügyésze, Luis Moreno Ocampo cikkét, amely a dokumentumokra hivatkozva szólítja fel az ICC-t, foglalkozzon a Karabahban elkövetett azeri népirtással.

Franciaország – kihasználva a Párizsban élő, gazdag és befolyásos örmény kisebbség támogatását – fegyverszállítóként és a NATO/EU politikai előőrseként lépett be a képbe, nyilvánvalóan Washington jóváhagyásával. A tavaly szeptemberi – immár harmadik – azeri-örmény háborúban Jereván katonai vereséget szenvedett és elvesztette az ellenőrzést Hegyi Karabah felett. Egy hónapra rá, 2023 októberében az örmény védelmi miniszter Párizsba utazott.

(vg.hu)